Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

138 Hiteljogi Döntvénytár. 179. Az elérendő jutalék megosztásának ígérete ellenkező szándék kifejezett hangoztatásának hiányában a rendes életfelfogásnak megfelelően egyenlő arányú megosztást jelent. (Kúria lm szept 7 p yn 1863/1931. sz.) 180. Az üzletrészt jegyző kötelezettségén nem változtat az alapítókkal vagy a szövetkezettel létesített a vállalt kötelezettségtől eltérő megállapodás. (Kúria 1932. szept. 9. P. IV. 5636/1930. sz.) Indokok : 1. Nincsen jelentősége annak, hogy alperes csak azért jegyezte az üzletrészeket, hogy a szövetkezet megalakulhasson. A szövetkezet megalakulása folytán az alperes tagsági minősége a belépési nyilatkozat aláírásától kezdve hatállyal bírt és ezen az sem változtatott volna, ha az alperes az alapítókkal vagy megalakulása után a szövetkezettel ellenkező megállapodást létesített volna, mert a belépési nyilatkozat aláírásán alapuló tagságból származó kötelezettség a szövetkezeti tagnak harmadik személyek irányában való jogviszonyát is érinti. 2. A törvény (K. T. 224. §) a szövetkezet tagságára más feltételt elő nem szab, mint azt, hogy a szövetkezetbe való belépésnek írásbeli nyilatkozat alapján kell történni. A törvénynek a részvénytársaságra előírt az a rendelkezése, amely szerint az aláírt részvény névértéke 10 °/0-ának befizetése nélkül tett részvényaláírás semmis (K. T. 15. § 2., 3. bekezdés), a szövetkezetre ki nem terjed. A felperes szövetkezet alapszabályai sem szabják a jegyzés érvényességének feltételéül a jegyzett üzletrészek 10 °/0-nak befizetését. És nem állja meg a helyét az alperesnek az az érvelése, hogy az alakuló közgyűlés az elnöknek ama valótlan előterjesztése folytán, hogy a jegyzett üzletrészek 10°/0-ának befizetése megtörtént, megtévesztés hatása alatt vette fel az alperest a szövetkezet tagjai sorába, mert még ha a közgyűlés összessége nem tudott volna is arról, hogy az alperes az általa jegyzett üzletrészekre semmi befizetést nem teljesített és ha ekként szó lehetne is arról, hogy a közgyűlés a való helyzet ismeretében nem vette volna fel az alperest a szövetkezet tagjai sorába, az alperes a közgyűlés megtévesztéséből akkor sem meríthetne jogos alapot arra, hogy a szövetkezet tagjává történt felvételéből származó kötelezettségei alól szabaduljon. Az alakuló közgyűlés elnöke különben az alperes tudtával és szándékának megfelelően tette meg érintett előterjesztését. Ámde a közgyűlés megtévesztésében részes szövetkezeti