Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 123 minősítésére befolyással azért nincsen, mert a jelzett tartalom a felperesre is vonatkozik, amint azt a felperes tényleg magára is vonatkoztatta. A kir. Kúria a Tvt. 23. és 32. §-ai értelmében a jogosult versenytárs (30. § 1. bek.) felperesnek kereseti jogát megállapította. Mivel pedig az alperes által a röpcédulában állított annak a ténynek a valósága, hogy «a legtöbb esetben, amint jól tudjuk, e mutatós név mögött nem volt más, mint 1—2 csavarhúzó, egy pár kapcsolási rajz és vajmi kevés szaktudás*, a köztudomásra való hivatkozással meg nem állapítható, só't ennek valósága az abban foglalt általánosításnál fogva nem is bizonyítható és ennélfogva valótlannak tekintendő, tartalmánál fogva azonban alkalmas arra, hogy a felperesi versenyvállalat jó hírnevét veszélyeztesse, az alperes tényállásbeli cselekménye tehát a Tvt. 13. §-ába ütköző meg nem engedett versenycselekménynek minősül. Az a körülmény, hogy az alperes a sérelmezett eljárását már abbanhagyta, egymagában nem teszi tárgytalanná az eltiltást, mert az abbanhagyás nem történt a felperes jogának és sérelmei alaposságának feltétlen elismerésével, az ismétlés veszélye tehát fennáll. Az ítélet közzététele iránti kérelmével a felperest a kir. Kúria elutasította, mert a cselekmény elkövetése óta annak ismétlése nélkül hosszú idő telvén el, az időmúlásnak a jogellenes cselekményhatását megszüntető ereje indokolttá teszi a közzététel mellőzését. 160. /. Mások munkaeredményének üzleti verseny céljára kihasználása az üzleti tisztesség s a jóerkölcs követelményeivel ellentétes. — II. Az árujegy bármily rövid idő alatt ismertté válhatik a forgalomban. — III. Az árujegy oltalmát indokolja már az, ha használatának szándéka nyilvánvaló. (Kúria 1932. jún. 14. P. IV. 358/1932. sz.) Indokok : I. Az elsőrendű alperes a K. T. r.-t.-nak 1930. év június, illetve július havában történt eladással a másodrendű alperes által készített olyan papírivópoharakat hozott forgalomba, amelyeknek rajza a felperes által korábban készített és forgalombahozott papírivópoharakon levő stilizált levélkoszorú rajzával teljesen azonos. II. Ha való volna is olyan szerződési megállapodás, amelynek értelmében a felperes a pertárgya rajzot meghatározott áru céljaira szolgáló szállításoknál Budapesten és környékén a K. T.-on kívül más vállalat részére nem alkalmazhatja ; ez a szerződési kikötés a rajz többszörösítésének jogát a K. T.-ra semmi vonatkozásban át nem ruházta, a felperesnek e rajzhoz való jogát egyebekben nem érintette és ez a szerződési kikötés akkor, amidőn a K. T. nem a felperesnél, hanem másnál, az alpereseknél papírivópoharakat rendelt, a szerződés értelmében egyébként is hatályát vesztette.