Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. társasági szerződésben megszabott 5 °/0-os haszonrészesedés, következőleg nem lehet abból kiindulni, hogy a kérdéses filmek lejátszásából az alperes közvetlen előnyt élvezett. A felperes oly értelmű szokásjogot is vitat, hogy a mozgóképszínház engedélyese csak úgy zárhatja ki a belügyminiszteri jóváhagyással társult társa által kötött jogügyletekből a felelősségét, ha erről az ú. n. filmkölcsönző vállalatot ajánlott levélben előzetesen értesíti. Ámde nem állapítható meg, hogy az általános jogszabályokkal ellentétes ilyen különös jogszabály a filmhaszonbérlettel kapcsolatosan szokás útján olyan esetre alakult volna ki, mikor maga a belügyminiszterileg jóváhagyott szerződés zárja ki az engedélyes felelősségét. Ebben az utóbbi esetben ugyanis ahhoz, hogy az egyedüli üzemvezető társnak saját jogügyleteiből az üzemre befolyást nem gyakorló engedélyes társ felelősségét — a szerződő társtagoknak az általános magánjogi szabályok szerint harmadik személyek irányában is joghatályos szerződési kikötése ellenére — megállapító szokás jogi tétel kijegecesedjék, az lenne szükséges, hogy hasonló társasági szerződési rendelkezés mellett a filmhaszonbérbeadó (ú. n. filmkölcsönző) és az engedélyes közt keletkező jogviták következetesen a jelzett értelemben döntessenek el. Ezt azonban a kir. Kúria nem észlelte. A kifejtettek szerint sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a végítéleti döntése, mellyel a C. B. társ által a felperessel kötött filmhaszonbérleti szerződés alapján az egyedül perelt engedélytárs alperest kötelezte a filmhaszonbér (ú. n. filmkölcsöndíj) megfizetésére. 157. Ha bizonyos ügyletekkel való iparszerű foglalkozást jogszabály hatósági jogosítványhoz (iparigazolványhoz, iparengedélyhez vagy másnemű hatósági engedélyhez) köt, akkor az a körülmény, hogy az ügyletet — esetleg ipar szerűen űzött foglalkozása körében — olyan személy kötötte, aki az említett hatósági jogosítvánnyal nem rendelkezik: magának az ügyletnek érvényességét nem érinti, kivéve ha az a jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja, vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba vagy a jóerkölcsökbe ütközik, vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 53. sz. polgári döntvénye. Kelt 1932. június 13-án s hitelesíttetett 1932. június 21-én