Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

104 lí iiéljogi Döntvén ytár. 549/1925.) szerint kizárólag a közgyűlési jegyzőkönyv tartalma az irányadó és olyan esetben, amidőn a közgyűlésről készült jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a részvényesek közül kik voltak személyesen jelen, kik vettek részt meghatalmazottak által és utóbbiaknak névszerint kik voltak a képviselői : a közgyűlésen hozott határozatok semmisek. = Ugyanígy: K. 1932. máj. 20. P. IV. 5480/11)3]. és v. ö. Hj. Dt, 7., 225. — 2. K. 1932. máj. 20. P. IV. 5479/1931. szerint: «A kir. Kúria 1927. P. IV. 2158. és 1929. P. IV. 276. sz. határozataiban is megnyilvánult bírói gyakorlat értelmében az a megtámadási ok, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a szavazati jogukat kik gyakorolták meghatalmazott útján, nem a K. T. 174. §-ának második bekezdése értelmében 15 napon belül érvényesítendő, hanem az id. § első bekezdése szerint e határidőtől függetlenül érvényesíthető megtámadási okok sorába tartozik, mert nemcsak a megszabott alakszerűségek betartásának kérdését érinti, hanem arra az anyagijogi körülményre is vonatkozik, hogy a részvényesek összességének a közgyűlésen megnyilvánulni hivatott akarata arra jogosult részvényesek részvételével és szavazatával, tehát anyagi jogi értelemben érvényesen jött-e létre.» — 3. Az idézett határozatokat 1. : K. 1898. szept. 9. 608/1898. Grill, 4. 678.; 1907. jan. 24. 615/1905. Grill, Űj Dt. 3., 1197.; 1925. nov. 18. P. IV. 549/1925. Hj. Dt. 19., 8. 142. A biztosítás általános feltételeibe foglalt és kellően közölt az a kikötés, hogy az autóvezetőnek előírt hajtási engedélyének kell lenni, joghatályos. (Kúria 1932. máj. 23. P. VII. 7612/1930. sz.) Indokok: A biztosítási feltételek I. általános határozmányainak 3. §-a azt tartalmazza, hogy : «a biztosítás csak akkor hatályos, ha ... a mindenkori vezető az előírt hajtási engedéllyel bír». Minthogy ez a biztosítási feltétel a törvénnyel ellentétben nincs és az a kötvényhez mellékelt «általános feltételek» fentidézett §-ában való feltüntetéssel a biztosítottal kellő módon közöltetett, aki az ezen «általános feltételekre*) is világosan utaló biztosítási kötvényt át is vette, ennélfogva ez a biztosítási feltétel joghatályosan köttetett ki. A perbeli eset idején érvényben volt 91,000/924. K. M. számú rendelet 1. §-a a fentiek szerinti hajtási engedélyt illetően azt írja elő, hogy az ilyen autót, mint amilyenről ebben a perben szó van, csak olyan férfi vezethet, aki a vezetői igazolvány megszerzése után a gépkocsivezetést legalább két évig gyakorolta a megelőzően lefolyt öt év alatt. Felperesnek, aki a káreset idején autóját maga vezette, a hajtási igazolvány megszerzése idejétől számítandó kétévi autóvezetési gyakorlata nem volt. Alaptalanul vitatja a felperes ezzel szemben azt, hogy : a biztosítási feltételek I. általános határozmányai fentebb idézett 3. §-ának az a rendelkezése, hogy : a mindenkori vezetőnek az előírt hajtási engedéllyel kell bírnia, csakis arra vonatkoztatható, hogy az autóvezetőnek megfelelő