Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 101 saság a váltók összegének a megíizetését a váltókon elfogadóként szereplő' alperesektől követelni nem jogosult. Ha megfelel is a valóságnak a fellebbezési bírósági ítéletben megállapított az a tényállás, hogy a felperes részvénytársaság a kereset i váltók megszerzése alkalmával tudomást szerzett a P. P. hitelintézet és az alperesek között létesült megállapodásokról és hogy a váltóknak a felperes részére továbbadása alkalmával a felperes részvénytársaság eljárt vezérigazgatójával az építési tervek és rajzok is közöltettek és a nevezett többször meg is tekintette és ellenőrizte az utóbb nevezett részvénytársaság által az alperesek ingatlanán eszközölt építkezés foganatosítását, mindebből nem vonható következtetés arra, hogy a felperes tudta vagy neki tudnia kellett már a váltók leszámítolása és megszerzése idején azt, hogy az alpereseknek az ingatlanukon akkor még folyamatban levő építkezésből kifolyólag nincsen és nem is lesz a váltók összegének megfelelő tartozása : a szerződésekről, tervekről és rajzokról való tudomásszerzés, valamint az építkezés megtekintése és ellenőrzése tehát nem alkalmas a felperes rosszhiszeműségének megállapítására. Viszont azonban a kir. Kúria meggyőződése szerint a felperes jóhiszeműségét mutatja az a nem vitás tény, hogy a felperes a kereseti váltók megszerzésénél azoknak teljes ellenértékét, a kamatok leszámításával, kifizette a forgató részvénytársaságnak, amit nyilván nem tett volna meg abban az esetben, ha a váltók leszámítolása alkalmával tudomással bír arról, hogy az alpereseknek az ingatlanukon folyó építkezésből kifolyóan nincsen és nem is lesz a váltók összegének megfelelő tartozásuk. Ezek szerint a felperesnek, mint jóhiszemű harmadik váltóbirtokosnak a váltók alapján érvényesíthető követelésére nem lehet befolyással a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított az a körülmény, hogy az építkezésnek 1929. decemberben, tehát a kereseti váltóknak a felperes részéről 1929. szeptember 3-án és részben november 7-én eszközölt leszámítolása utáni időben történt abbanhagyása következtében csak 46,626 P 40 fül. összegnek felel meg az alperesek ingatlanán teljesített építkezés értéke s hogy ez az értékösszeg is lecsökken az építési munkák hiányai és hibái folytán 44,851 P 40 fül.-re. 138. A közigazgatási belátás szempontjai szerint létrejövő hatósági határozat felülvizsgálása csak azon az alapon történhetik, hogy az eljáró közhivatalnokot az irányadó szabályok alkalmazásában szándékos vagy súlyos gondatlanságból származó vétkes kötelesség sértés terheh- (Kúria 1932. máj. 13. P. IV. 808/1932. sz.) Indokok : A 8454/1920. M. E. rendelet 4. §-át, amely a mozgófényképüzemengedély haszonbérbeadását tiltotta és hatálytalannak jelentette ki, a 640/1930. M. E. rendelet kifejezetten hatályon kívül helyezte és az általa továbbra is fenntartott tilalom tartamát akként jelölte meg, hogy habár a mozgófényképüzem engedélyese magát az engedélyt vagy az engedéllyel nyert jogosítvány kihasználásának jogát másra ezentúl sem ruházhatja át, a jog gyakorlása céljából olyan személlyel mégis társulhat, aki az üzem folytatásához tőkét szolgáltat vagy abban személyesen közreműködik ; és tnegengedi, hogy a szerződés feltételei az engedélyes részesedését nemcsak a jövedelemben való aránylagos részesedés kikötésével, hanem a legkisebb részesedési összeg meghatározásával is megállapítsák. Ugyanitt kimondja, hogy a társasági szerződés csak a kir. belügyminisztérium jóváhagyása után válik joghatályossá. Amidőn tehát ez a rendelet a mozgófényképüzem kihasználásá-