Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 99 a hatályt a szerződésnek attól a kisebb mértékétől is, amely a feleknek a szerződési kikötéshez fűződő érdekét a felek szándéka szerint kielégíteni még mindig alkalmas. (Kúria 1932. máj. 4. P. IV. 5623/1930. sz.) = V. ö. a 109. sz. esettel. 134. Nincs jogi és erkölcsi akadálya annak, hogy az egyik kereskedő a másik kereskedő részére ennek megbízásából közvetített vételügylettel kapcsolatban a megbízóval létesült megállapodásban anyagi felelősséget, kezességet vállaljon az általa ajánlott vevőnek vételártartozása tekintetében. (Kúria 1932 máj 4 p vn 3455^93!. sz.) 135. A jogszerűen használt név sem használható az összetéveszthetőségre alkalmas módon. (Kúria 1932. máj. 6. P. IV. 6774/1930. sz.) Indokok : Az alperes igazolta azt, hogy a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala után a kir. belügyminiszter engedélyével családi (Weisz) nevét «Fehér» névre változtatta át, következőleg a Fehér név használatának joga az alperest ezidőszerint már jogszerűen megilleti. Az alperes azonban ezt a nevet vállalata körében akként alkalmazta, hogy teljes cégszövege helyett, csupán «Fehér optikai), vagy nagy betűkkel «FEHÉR OPTIKA» és alatta kis betűkkel «látszer- és fotószaküzleto megjelölést, sőt még a fellebbezési.eljárás idején is a fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt fénykép szerint cégtábláján a cégszöveg egyéb kisebb szavai közül méreteiben aránytalanul kiemelkedő, a közönség figyelmét felhívó «Fehér optika» megjelölést használta. A Fehér névnek ilyen alkalmazásával az alperes azt a névszót tette a saját cégszövegének uralkodó motívumává, amely a felperes cégszövegének is hatóeleme ; mert a felperes cégszövegében egyedül ennek a névszónak van a felperes vállalatára utaló, emlékeztető ereje. Az alperesnek ez a céghasználata az alperes vállalatának a felperes által korábbi vállalatával való összetéveszthetősége megállapítására szolgáltatott kétségtelen alapot. Ilyen tényállás mellett pedig az alperes kötelezettsége ezidőszerint már nem a «Fehér» névszónak cégszövegéből leendő elhagyására, hanem a Tvt. 8. §-a értelmében arra irányul, hogy cégének a most ismertetett, az összetéveszthetőségre alkalmas módon és alakban való használtatát hagyja abba. = V. ö. a saját név használatával űzött tisztességtelen verseny kérdéséről a RG. 1927. febr. 22-én kelt II. 363/1926. sz. határozatával. (116., 209. Stollwerck.) 136. Az 1877: VIII. tc. 9. §-át a bírói gyakorlat állandóan úgy értelmezte, hogy a kamatkorlátozások egyáltalában nem alkalmazhatók váltókövetelésekre. (Kúria 1932. máj. 10. P. VII. 7616/1930. sz.) 7*