Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

88 Hiteljogi Döntvénytár. nélkül nem érvényesítvén kárigényt annak ellenére, hogy kétségtelen tudomást szerzett az alperes szerződésellenes eljárásáról, ettől eltérően utóbb ez idő­tartamra már nem támaszthat kárigényt. Utóbb pedig az 1928. augusztus 14-i levelében sem adott kifejezést a felperes annak, hogy álláspontjától eltérve, az eddig eltelt időre fenn kívánja tartani a kárigényét. Ugyancsak helyesen állapítja tehát meg a fellebbezési bíróság azt, hogy e levelet meg­előző időre a felperes nem támaszthat többé kárigényt, mert a kereskedelmi üzleti viszonyban nem hagyhatja a jogosult fél huzamosabb időn át kétség­ben a másik szerződő felet abban a tekintetben, hogy mily jogot kíván a szer­ződés megszegéséből származtatni. 117. A csődnyitási eljárásnak az 1410/1926. M.E. sz. rendelet 23. §-ának 3. bekezdése szerint történt felfüggesz­tése alatt a Cst. 27. §-ában meghatározott hat hó jolyása szünetel. (Kúria 1932 márc> 17 p vn 5451/1931. sz.) Indokok: A 6340/1927. M. E. sz. rendelet 6. §-ában fog­lalt jogszabály nem nyújt alapot arra, hogy a kényszeregyességi eljárás megindítása iránt beadott kérvény benyújtásától annak visszautasításáig eltelt idő a megtámadott jogcselekmény kelet­kezésétől a csődnyitásig letelt időből leszámíttassék. A felhívott jogszabály ugyanis jogerősen megszüntetett vagy befejezett kényszeregyességi eljárást követő csőd esetén rendelkezik akként, hogy az eljárás megindításától eltelt idő a Gst. 27. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott hat hónapba nem számítandó be, tehát ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha a kényszer­egyességi eljárás még csak meg sem indult (1410/1926. M. E. sz. r. 6. §). Ennek a jogszabálynak nem alkalmazhatása azonban nem zárja ki, hogy a kényszeregyességi eljárás megindítása iránti kérvény beadásától annak visszautasításáig eltelt idő a Cst. 27. §-ának utolsó bekezdésében foglalt jogszabály alkal­mazásánál figyelembe vétessék. Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 23. §-ának 3. bekezdése szerint ugyanis az egyességi eljárás meg­indítása esetében, úgyszintén akkor is, ha az egyesség megindí­tása iránt kérvényt adtak be és a bíró megítélése szerint az el­járás megindításának akadálya előreláthatóan nem lesz, a folya­matban levő csődnyitási eljárást fel kell függeszteni. A csőd­nyitási eljárás bírói felfüggesztésének pedig a hatálya az, hogy a felfüggesztés tartama a Cst. 27. §-ának utolsó bekezdése értel­mében a csődnyitástól visszafelé számítandó hat hónapba be nem számítható. Annak, hogy ezt az 1410/1926. M. E. sz. ren­delet s az ezt kiegészítő rendeletek kifejezett szabállyal ki nem mondják, jelentősége nincs, mert önként következik az anyagi jognak idevonatkozó abból az általános szabályából, amely a M. T. javaslatának 1292. §-ában is kifejezésre jut, hogy a kö-

Next

/
Thumbnails
Contents