Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

Hiteljogi Döntvénytár. 85 töke szolgáltatásán felül köteles volt 15 vágón építési anyag beraktározására alkalmas fedett helységét, irodát és telefont is a r.-t. rendelkezésére bocsátani, amely szolgáltatások egyenértéke (a szakértők véleménye szerint) 30 millió K (= 2400 P) volt. B. H. haszonrészesedése ekkép tulajdonképpen csak évi 90 millió K-t (= 7200 P-t) tett ki. Ebből az összegből is levonásba hozandó még a papírok értékének megfelelő annak a 90 millió K-nak a hozadéka, amely tőkét B. H. tényleg nem fektetett be a r.-t. üzletébe s amelyet ennélfogva gyümölcsözőleg máshol használhatott fel. B. H.-ról, aki kereskedő volt, s aki oly előnyös szerződést tudott kötni, mint az M. r.-t.-gal kötött, föltehető, hogy tőkéjét a leggyümölcsözőbben tudta elhelyezni. Figyelemmel tehát B. H. személyes körülményeire, s tekintettel az 1925—1929-es évek közismert magas magánkamataira, a Kúria megítélése szerint B. H. 90 millió K tőkéjét évenként 25 %-kal tudta gyümölcsöztetni, úgyhogy ezen a réven e tőkének évi hozadéka legalább 1800 P lehetett. De B. H. ezenkívül a (150 millió K-hoz még szükséges) kölcsönvenni szándékolt 60 millió K-ért is, mint a hozzá hasonló társadalmi állású emberek általában szoktak, kétségkívül kosztkamatot vagy haszonrészesedést fizetett volna a kölcsönadónak, s ennek a mértéke sem lett volna nyilván kisebb, mint amennyit a Kúria már a saját tőke gyümölcsöztetésénél figyelembe vett, vagyis évi 25 °/o, ami évi 15 millió K (== 1800 P) megtakarítás. Ámde a terv szerint B. H.-nak az M. r.-t. érdekében verősen» tevékenykedni kellett volna, s B. H., a szerződés nem menvén foganatba, munkaerejét máshol hasznosíthatta, amely munkájának az egyenértéke a Kúria megítélés szerint legalább év 3000 P. A tőke gyümölcsöztetéséből befolyt és a megtakarított összegnek az elérhető 7200 P haszonrészesedésből levonásával valóságos elmaradt nyereség gyanánt évenként így csak 1200 P vehető számításba, ami a szerződés öt évére 6000 P-t tesz ki. Minthogy az irányadó tényállás szerint azonban B. H. az értékpapírjait s így saját tőkéjét a szerződési idő 81/2 hónapján át késedelmes visszaadásuk, alperes jogtalan magatartási miatt felhasználni nem tudta, erre a 8V2 hónapra a saját tőke hasznosításából elérhető jövedelem (évi 1800 P) a haszonrészesedésből nem vonható le s így ez az 1275 P a 6000 P elmaradt nyereséghez hozzáadandó. Ekként B. H. valóságos elmaradt nyeresége 7275 pengőre rúg. 113. /. A tánciskolái vállalat az 1923 : V. tc. rendelkezései és védelme alá eső üzem. — 77. A törvény 13. §-ába ütközhetik a cselekmény a tettes versenytársi minőségére tekintet nélkül akár a maga, akár mások versenye céljára követte el. (Kúria 1932. márc. 16. P. IV. 7076/1930. sz.) Indokok: I. Az 1923 : V. tc. 30-ik szakasza szerint e törvény értelmében vállalat minden üzem, amely áruk előállításával vagy forgalombahozatalával, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozik. Szolgáltatás e törvény értelmében mindaz a teljesítés, ami a közfelfogás szerint ipari természetű szabad foglalkozás körébe esik. Az 1923 : V. tc. rendelkezése alá eső vállalatok köre nem szorítható csupán a kereskedelmi törvény vagy az ipartörvény hatálya alá eső üzemekre, hanem kiterjed mindazokra a vállala-