Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

80 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: A közkereseti és betéti társaság megnyitó leltárára és mérlegére a 7000/1925. P. M. sz. rendelet külön szabályokat nem állított fel, hanem ezek a társaságok a rendelet 1. és 2. §-nak szem előtt tartásával voltak kötelesek teljesen új értékelés alapján olyan megnyitó-mérleget és leltárt készíteni, amelyet a fennálló jog (K. T. 26—27. §-ai) szerint kereskedelmi könyv vezetésére kötelezett minden kereskedőnek az üzlet megkezdésekor szerkesztenie kell. Az új értékelésre, a megnyitó leltárnak és mérlegnek felülbírálására vonatkozó kötelezettség törvényszerű értelme szerint a megnyitó-leltárba és mérlegbe csakis a valóságos vagyont és valóságos tartozásokat kellett és lehetett beállítani, hogy a valóságos tiszta vagyon összege megállapítható legyen. Kifejezetten ebben az értelemben szól az idézett rendelet 2. §-nak első bekezdése akként, hogy a szenvedő vagyon tételeit legalább abban az értékben kell számításba venni, amely a «fennálló szerződések és az érvényes jogszabályok szerint» a megjelölt időpontban a «tartozás összegének» megfelel. Nyilvánvaló abból, hogy a rendelet 2. §-ának utolsó bekezdése is, amely szerint nyugdíj kötelezettségnek egészben vagy részben fedezésére a szenvedő vagyon tételei közé nyugdíj tartalékot lehet beállítani, helyesen csak akként értelmezhető, hogy nyugdíjtartalékot csupán a már korábban fennálló, vagy legalább ugyanabban az időben elvállalt nyugdíjkötelezettség fedezetére lehet a mérlegbe beállítani. 111. A részvényeseknek felelősségét illetően a törvénybe ütköző módon kirendelt végrehajtóbizottságnak harmadik személyeket károsító cselekményeiért nincs jelentősége annak, hogy a kirendeléskor a részvénytársaság válságban vagy az anyagi csőd állapotában volt-e. továbbá annak sem, hogy ez a végrehajtóbizottság az igazgatóság hatáskörét egészen magához ragadta-e. Döntő, hogy a felperes pénzének átvétele és rendeltetésétől elvonása a végrehajtóbizottság határozatán alapul-e. (Kúria 1932. márc. 14. P. VII. 1194/1931. sz.) Indokok: A kir. Kúria P. IV- 901/1929. szám alatt kelt ítéletében Ö. C. B. alperes felelősségét kizárólag azon az alapon állapította meg, hogy az I.-bank részvénytársaság összes részvényesei, s ezek között a nevezett alperes is, a társaság ügyeinek vezetésére törvénybe ütköző módon rendeltek ki egy végrehajtóba ottságot s ennek harmadik személyekkel szemben elkövetett