Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXV. kötet (Budapest, 1933)

73 Hiteljogi Döntvénytár. Indokok: I. Az kétségtelen, hogy az alperesi sörvásárlási kötelezettség elvállalásának ellenszolgáltatása a felperes részéről az általa nyújtandó kölcsön volt, amelyet a felperes teljesített is. Nem vitathatják tehát sikerrel az alperesek azt, hogy az az alap, amelyre tekintettel kötelezettségüket elvállalták: megdőlt. Az alperesek ugyanis a felperesi kölcsön ellenében kettős kötelezettséget vállaltak, úgymint : a kölcsön visszafizetését és a 12 évi sörvásárlást. Azáltal tehát, hogy egyik kötelezettségüket, a kölcsön visszafizetését teljesítették, nem szűnt meg a másik teljesítésre vonatkozó kötelezettségük is. De nyilvánvaló, hogy a felperes a kölcsönt az alpereseknek a maga részéről azért nyújtotta, hogy az alpereseket hosszabb időre vevőjéül lekösse. Nem vélelmezhető tehát a felperes részéről oly ügyletkötési akarat, amely a kölcsön időelőtti visszafizetése esetére az alperesek sörvásárlási kötelezettsége azonnali megszüntetését elfogadta volna. Az a szerződési megállapodás egyébként, hogy az alperesek sörvásárlási kötelezettsége a kölcsön visszafizetésére kitűzött négyévi határidőn túl további nyolc évre terjed, kifejezetten megcáfolja a felek ügyleti akaratának olyan értelmezését, amely a sörvásárlási kötelezettség lejártát a kölcsön visszafizetésének tényéhez és időpontjához köti. II. Az a megállapodás, amelyben az alperesek arra kötelezték magukat, hogy sörszükségletüket 12 éven át kizárólag a felperesnél fedezik, adás-vételi ügyleteknek a jövőben való megkötésére irányuló megegyezés. Jogszabály, hogy ily előszerződéstől az egyik fél elállhat, ha a félnek a szerződésbe vetett bizalma megokoltan megrendült. A jövőbeli szerződésszerű teljesítésbe vetett bizalom megrendülésére azonban az alperesek jogszerűen csak akkor hivatkozhatnának, ha a felperesi teljesítés hiányainak megnyugtató megállapítása mellett a felperest a jövőbeli kellő teljesítésre a szerződéstől való elállásra való utalás mellett eredménytelenül figyelmeztették volna. III. A közrendbe ütköző szerződésekre vonatkozó általános szabályok értelmében oly szerződés, amely az egyik felet ipari foglalkozásában, hivatásában vagy cselekvési szabadságában korlátozza, csak annyiban érvényes, amennyiben a korlátozás a másik fél jogos érdekeinek védelmére szükséges és a kötelezettre túlzott terhet nem ró. Az alperesek kötelezettségvállalását ebből a szempontból vizsgálva az alperesek kötelezettségvállalásának 12 évi tartama gazdasági szabadságuknak oly túlzott korlátozását jelenti, amely lekötöttség mérve a cselekvési szabadságról alkotott erkölcsi felfogással össze nem egyeztethető, ez okból a jog által el sem ismerhető. Ez a körül-