Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

66 Hiteljogi Döntvénytár. nálatban tartott központi fűtőberendezésnél pedig a felek megegyezésével későbbre halasztott befestés csak egy pótlandó hiánynak minősül még akkor is, ha a festés a fűtőkészülék tartósságát jelentékenyen emeli. Ebből az okból jogszerű a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a N. p. r.-t. által átvett fűtőtestre vonatkozó vállalkozási szerződést felperes — a festés elmaradása dacára — már a kényszerfölszámolás elrendelése előtt teljesítette. így pedig nem sértett a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt avval, hogy erre a vállalkozási szerződésre nem alkalmazta a Cst. 20. §-át ; az alperest sem a hátralékos díj teljes megfizetésére, sem az eredeti állapot visszaállítására nem kötelezte, hanem a Cst. 18. §-ának alkalmazása mellett elutasította a Cst. 20. §-ra fektetett keresetével a felperest, akinek hátralékos díjkövetelését alperes a kényszerfölszámolási eljárásban másodosztályú követelésként elismerte. Felperes alaptalan gazdagodás címén sem támaszthatja a kereseti követelést az alperessel (kényszerfelszámolási tömeggel) szemben, mert nem lehet szó jogtalan gazdagodásról akkor, ha, miként ezúttal is, a vitatott esetleges vagyoni előnyhöz a másik fél egyenesen a törvény rendelkezése folytán (Csődt. 18. §-a) jutott. Szolgálati szerződés. 59. /. A téglagyárban alkalmazott ú. n. téglamester nem tekinthető tisztviselőnek, hanem csak fontosabb teendőkkel megbízott ijoarossegédnek. — II. «Orökös állás », «állandó kenyér» ígérete nem foglal magában nyugdíj fizetésére való kötelezettséget. A felperes, mint téglamester volt alperes gyárában alkalmazva. Munkaképtelenné válva, alperest nyugdíjra perelte. Alperes azzal védekezett többi között, hogy a felperes sem tisztviselő, sem szolga nem volt, nyugdíj pedig a nyugdíjszabályzat értelmében csak ezeket illeti. — A Kúria a keresetet elutasítja' (Kúria 1931. ápr. 28. P. II. 6751/1930. sz.) Indokok : Az alkalmazottak állása jellegének meghatározásánál az általuk viselt cím vagy elnevezés nem döntő, ebből következőleg nincs jelentősége annak, hogy P. 1127/1925. számú gyulai kir. járásbírósági perhez becsatolt igazolványok és munkásszerződések — amely utóbbiak különben sem a peresfelek, hanem csak felperes és a téglavető munkások között vétettek fel — a felperes állását miként jelölik meg, nem is szólva arról, hogy az alperes által a felperes részére kiállított és felperes által