Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 57 Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság avval, hogy a szakértők részéről hivatkozott szokás alapján a "vállalati díjat a helyi viszonyoknak megfelelő új egységár szerint ítélte meg az egész munka után, a nélkül, hogy peresfeleknek az eredeti tervszerű munkák és pótmunkák egységárai felől való megegyezésére nézve az alperes által fölajánlott bizonyítást lefolytatva, tényt megállapított volna s ehhez képest az eredeti tervszerű munkákra, sőt esetleg a pótmunkákra vagy azok egy részére is a szerződéses egységárakat alkalmazta volna. J óerkölcsökbe ütköző ügylet (szuperkvóta). 50. /. A hitelezői védegylet közben jöttével kötött magánegyesség esetén egyes hitelezőknek a többiek tudtán kívül az egyességhez való hozzájárulás fejében biztosított külön vagyoni előny beleütközik az üzleti tisztességbe. — II. A bizományi eladásra átadott, a csődtömegben már meg nem lévő áruk ellenértéke megtérítése címén a hitelezőt külön kielégítési igény nem illeti. I. A W. A. cég hitelezői a hitelezői védegylet közbenjöttével a céget átvevő alperesekkel magánegyességet létesítettek. Az alperesek az ügyességben arra kötelezték magukat, hogy a hitelezőknek 37 °/o"os kielégítési hányadot fizetnek. A felperes megbízottja a hitelezők értekezletén az egyességet csak fenntartással fogadta el. Ezt követőleg a felperes alperessel azt a megállapodást létesítette, hogy az egyességhez való hozzájárulás fejében a 37 °/o"os kvótán felül további 21.000,700 K-t kap külön. — A Kúria ezen utóbbi összegre inüított keresetet elutasítja. — II. A felperes követelésének további része abból keletkezett, hogy az alperesek jogelőde a kapott bizományi árukat réízben eladta, de a befolyt vételárt egészben nem szolgáltatta ki felperesnek. — A Kúria felperesnek erre alapított külön kielégítési igényét fenn nem állónak jelentette ki. (Kúria 1931. márc. 5. P. VII. 8220/1929. sz.) Indokok : I. Magánegyességnél elvileg nincs kizárva, hogy az adós a hitelezők mindegyikével más tartalmú megegyezést létesítsen. S ha a hitelezők — bár tudják azt, hogy az adós másoknak nagyobb kielégítési hányadot juttat — a kisebb kvótát a maguk részére mégis elfogadják, az ilyen megegyezés nem ütközik az üzleti tisztesség fogalmába s ennélfogva erkölcstelennek sem tekinthető. Ha azonban, mint ahogy jelen esetben is történt, a hitelezők a hitelezői védegylet közbenjöttével tartott értekezleten az adós vagyonához mért egyenlő kielégítési hányadban állapodtak meg, de az egyik hitelező a megegyezést csak fenntartással fogadta el s utóbb az egyességhez véglegesen csak azzal a feltétellel járult hozzá, ha az adós neki külön kielégítést is juttat,