Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

16 Hiteljogi Döntvénytár. Jogszabály, hogy stb., mint a címben. Márpedig az adott esetben a ténymegállapítás szerint az alperes által alapul vett feltevés nem vált be, következésképpen az A •/• alatti szerződés hatályát alperes jogszerűen támadta meg, minthogy pedig az ekkép hatályátvesztett szerződésből a felperes jogokat nem származtathat, a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel felperest lényegileg a szerződés nemteljesítése címén kártérítésre irányuló keresetével elutasította, anyagi jogszabályt nem sért. Cs ődmegtámadás. 14. A Cs. T. 37. §-a nem tesz különbséget az elévülés szem fontjából a tekintetben, hogy a megtámadási igény a Cs. T. 27., 28. vagy 29. §-ára van-e alapítva. A szünetelő per más perrel való egyesítésére irányuló kérelem előterjesztésének időpontja e részben nem irányadó, hanem csak hogy a jelperes a szüneteléstől számított hat hónapon belül kérte-e a tárgyalás folytatását a szünetelő perben. A felperes tömeggondnok a keresetet a Cs. T. 28. és 29. §-aira alapította és a per során ennek a szünetelő pernek más perrel való egyesítését kérte a szünetelés időpontjától számított hat hónapon belül, de a szünetelő perben a tárgyalás folytatását csak a hat hónap után. — A Kúria az elévülési kifogásnak helyt ad a címbeli álláspont alapján. (Kúria 1930. dec. 15. P. VII. 5243/1930. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság az ítéletében foglalt indokolással jogszabálysértés nélkül adott helyt a Cs. T. 37. §-ára alapított elévülési kifogásnak. A most megjelölt törvényszakasz a megtámadási igény elévülése szempontjából nem tesz különbséget a tekintetben, hogy ez az igény a csődtörvénynek 27., 28. vagy 29. §-ára van alapítva s így nem jöhet figyelembe a felperes tömeggondnoknak az a felülvizsgálati érvelése, hogy az elévülés a jelen esetben azért nem következhetett be, mert a felperes tömeggondnok a megtámadási keresetet a Cs. T. 28. és 29. §-aira is alapította. A fellebbezési bíróság ítéleti döntése szempontjából nem az a lényeges, hogy a felperes mikor terjesztette elő a perek egyesítése iránti kérelmét, hanem az, hogy a szünetelő perben a szünetelés beállta időpontjától számított hat hónap után kérte csak — az egyesítési kérelemmel kapcsolatban — a tárgyalás folytatását, amely hat hónap alatt a per szünetelésével újból