Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

6 Hitcljogi Döntvénytár. I. A felperes jogelődje az alperes a várostól elvállalt csatornázási inunkat 1914-ben befejezte és a felperes 1926-ban a munkajárandóságra jogfenntartással vette fel az átértékelni kért összeget. -— II. Az eredetileg vételártartozásból kölcsöntartozássá átváltoztatott, az alperesek által igénybevett kölcsönösszeg erejéig a felperes intézet jogelőde zálogleveleket bocsátott ki. — A-Kúria azon az alapon utasítja el az átértékelésre irányuló keresetet, hogy a felperes jogelőde a tartozás visszafizetésekor ugyanakkora összegű záloglevelet tartozott a forgalomból kivonni, tehát ugyanilyen névértékű tartozásától szabadult. I. (Kúria 1930. okt. 2. P. IV. 4817/1930. sz.) Indokok: A követelés átértékelése iránt indított kereset elutasítása a fellebbezési bíróság által kifejtett és a kir. Kúria által is osztott okokból anyagi jogot nem sért. A felperes e döntés ellen irányuló támadásának jogszerű alapja nincs. Az 1928: XII. tc. 7. §-ának 1. pontja kizárólag csak az ingatlan kisajátításából vagy vételéből eredó' pénztartozásokat veszi ki a 6. § rendelkezése alól, e kivételes szabály tehát a kereseti követelésre a címen, hogy a csatorna az alperes város tulajdonát képező' ingatlanba lett értékállóan beépítve, ki nem terjeszthető. A 7. § 4. pontjának esete sem forog fenn, mert az a szerződési feltétel, hogy abban az esetben, ha a munkában vis major folytán kár keletkezik, a helyreállítási költség a vállalkozónak megtérítendő, nem foglalja magában a vállalkozói díj átértékelésének kikötését. A 9. § alkalmazásának sincsen helye, mert alperes csatornázási berendezkedése nem minősül gazdasági célú vállalatnak, hanem olyan közmű, amelyet alperes törvényhatóság közigazgatási feladat körében létesít és tart fenn, amin nem változtat az, hogy csatornázásnál a csatorna megépítési költségét az érdekelt háztulajdonosokra köztartozáskép kiveti. II. (Kúria 1930. okt. 7. P. IV. 3596/1930. sz.) Indokok: Alaptalan felperesnek az 1928 : XII. tc.-be foglalt anyagi jogszabályok megsértésére alapított panasza is. Ugyanis a tényállás szerint felperes jogelődje záloglevelek kibocsátására jogosult pénzintézet volt, amely e jogával élve az alperesek által igénybevett kölcsönösszeg erejéig zálogleveleket bocsátott ki és azok ellenértékét megkapta. Ezeket a tényeket egybevetve az 1876 : XXXVI. tc. 14. §-ának azzal a rendelkezésével, amely szerint a jelzálogintézetek kötelesek a zálogleveleket a forgalomból abban az