Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)
120 Hiteljogi Döntvénytár. nyilvánvalóan nem tekinthető a kért helyett már áru megfelelő ajánlásának az, ha a kért aspirin helyett «hazait» ajánlanak, mert az ekként való ajánlás azt sejteti (Tvt. 2. §), mintha az is aspirin néven szerepelhetne és azt is megilletné a közönségnek az aspirin névhez fűződő, a kiszolgáltató gyógyszerészbe vetett bizalomtól független bizalma, melyet a felperes az e néven forgalomba hozott árujával annak minősége és hirdetése révén megszerzett. Ez az eljárás tehát a szándékosság vagy gondatlanság fennforgására tekintet nélkül is a Tvt. 1. §-át sérti. De mert az adott esetben az acidum acetylosalicylicum hazai aspirinként, tehát oly elnevezéssel is hozatott forgalomba, mely azt meg nem illeti s mely néven a felperes vállalatának gyártmányát ismerik a forgalomban, a megállapított eljárásnak a Tvt. 9. §-ába ütköző volta is meg volt állapítandó. III. Az alpereseknek az a védekezésük, hogy a sérelmes magatartást nem ők, hanem segédeik tanúsítván, ellenük abbanhagyásra irányuló keresetnek nincs helye, szintén nem vezethet sikerre. Az alperesek ugyanis nem is állítják, hogy gyógyszertáraik nem állanak személyes vezetésük alatt, a perben pedig azt az álláspontot védik, hogy segédeik jogszerűen jártak el, tehát arról sem lehet szó, hogy azok az utasításaikkal szembehelyezkedve tanúsították volna a sérelmes magatartást, vagyis azt tudva tűrték, miért is részesekként felelnek érte általában a Tvt. értelmében és felelősségük nem korlátozódik a Tvt. 33. § 3. bekezdése szerint. = Az eladónak, aki az aspirin-t kérő vevőnek minden megjegyzés nélkül ugyanoly összetételű nem védjegyes árut adott, a büntetőjogi felelősségét állapítja meg a német birodalmi törvényszék 1912. jan. 23. kelt V. 1024/1911. sz. ítélete. (R. G. St. 45, 376.) A fedezeti vétel 113. elmulasztása a késedelmi kár követelését nem zárja ki, ha az áru nem volt megszerezhető a teljesítési hely környékén, sőt távolabb vidékeken sem. (Kúria 1931. szept. 17. P. IV. 886/1931. sz.) Indokok : Felperes 1927. október hó 9-én 130 q fűzfavesszőt vásárolt az alperesektől, amelyből 30 q 15 napon belül, 100 q pedig 1928. január hó 15-ig Medgyesegyháza vasúti állomására volt szállítandó. Az áruból az alperesek 33 q-t szállítottak le, mégpedig 1927. december 7-én, a többi 97 q szállításával késedelembe estek, amire a felperes 1928. április hó 16-án a szerződés teljesítése iránt a központi kir. járásbíróságnál pert indított. Keresetében a késedelemből eredt kárigényének érvényesítését külön perre tartotta fenn. Marasztaló ítélet folytán az alperesek a hátralékos mennyiséget 1929. január