Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

118 Hiteljogi Döntvénytár. tehát azért, mert a tiszta nyereségből 35,000 P-t a fentidézett 3 %"on feml tartalékolt: sem a törvénnyel, sem az alapszabállyal nem ellentétes. Arra ugyanis, hogy a közgyűlés többségét e határozatának meghozatalában nem az akkor már ismeretes nehéz gazdasági helyzet által indokolt fokozott kereskedői gondosság és óvatosság, hanem oly célzat vezette, amely pusztán arra irányult, hogy a részvényesek az őket illető osztalékból komoly ok nélkül — a törvény általános rendelkezéseibe ütköző módon — egészben vagy részben megfosztassanak : a perben adat nincs. = I. A kérdezési jogra vonatkozóan v. ö. K. 1928. márc. 29. P. IV. 4331/1927. és 1929. jún. 18. P. IV. 5650/1928. (Hj. Dt. XXI. 36. és XXII. 76.) és a A cégjog c. szemlét Jogt. Közi. 1931. 207. o. — II. Az ítélet III. részében hivatkozott másodbírósági ítélet szerint (budapesti kir. ítélőtábla P. VI. 12,319/1929.) az az üzleti gyakorlat, hogy : «a részvénytársaság az értékcsökkenést a könyvekben nyilvántartott érték kimutatásával szemben értékcsökkenési tartalék címén mutatja ki. A társulati adóra vonatkozó 4000/1927. P. M. sz. rendelet 14. § 3. p.-hoz fűzött végrehajtási utasítás az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések használatában előállott értékcsökkenés leírásának pénzügyi szempontból szabályszerű módjaként is azt az eljárást említi, hogy a vállalat azokat a tárgyakat, amelyek értékcsökkenést szenvedhetnek, állandóan a beszerzési áron mutatja ki, az értékcsökkenést pedig évről-évre a megfelelő arányban — amelynek mérvét az utasítás további része 2 és 7-5 °/o_Dan határozza meg — a mérleg teheroldalán tartalékalapként tünteti fel. Az értékcsökkenés számbavételének ez a módja, amely szerint az értékcsökkenést kifejező °/o mindig a beszerzési árból, vagyis a könyvekben nyilvántartott értékből, nem pedig a különbözetből vonandó le, általános szempontból nézve is helyesnek ismerhető fel, mert megfelel az értékcsökkenési százalék leírása alapelvének, amely annak megfontolásából indul ki, hogy az egész érték elhasználódik bizonyos idő alatt és ebből az elhasználódásból minden évre az egész érték azonos hányada esik. Az eredeti értéket kell alapul venni minden későbbi leírásnál akkor is, ha ebből az értékből a használati időnek megfelelő leírás a 7000/1925. P. M. sz. rendelet 2. §-a értelmében a megnyitó mérlegben is eszközöltetett.)) Tisztességtelen verseny, 112. ha az eladó a kért áru helyett kellő felvilágosítás és a vevő belenyugvása nélkül más árut szolgáltat , avagy az árut azt meg nem illető védj egy zett néven adja. (Kúria 1931. szept. 17. P. IV. 7901/1930. sz.) Indokok : I. A nem vitás tényállás szerint a felperes «aspirin» szóvédjegye hatályossága alatt V. E. felperesi megbízott az alperesi gyógyszertárakban orvosi vény nélkül 6—6 félgrammos aspirinport kért, mire Sz. A. gyógyszertárában a ségéde azt a kérdést vetette fel, hogy «hazai vagy külföldi aspirinra van-e szükség ?» és a vevő ama kijelentése után, hogy «nem tudja, hol készül», nem felperesi 1 eredetű aspirinnak, hanem gyógyszerkönyvi nevén a gyógyszerkönyvi előírásnak mindenkép megfelelő minőségű acidum acetylosalicylicumnak bizonyult félgrammos porokat szolgáltatott ki.