Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 115 érték megtéri' ésére vonatkozó kötelezettségét az 1925. november 6-i haszonbérleti szerződés létesítette, következőleg az már ekkor keletkezett és csak a kötelezettség terjedelme igazodik egy későbbi időponthoz. A gyógyszertár kereskedelmi üzletnek minősül az 1908. évi LVI1. tc. alkalmazása szempontjából. Annak haszonbérbeadásával kapcsolatban a leltári többlet értékének megtérítése iránt vállalt kötelezettség a gyógyszertári üzem helyes folytatásának célját szolgálta, tehát az üzlettel összefügg, abból ered. A sem alakilag, sem tartalmilag nem kifogásolt 1928. január 18-i 1 "/.-jelű adás-vételi szerződés tárgyát G. M. örökösei és M. Z. alperes között «a reáljogú gyógyszertári jogosítvány, teljes berendezés, felszerelés és árukészlet)), vagyis a gyógyszertárhoz tartozó vagyoni értékek a maguk egészében képezték, tehát nyilvánvalóan fennforog az 1908 : LVII. tc. 1. §-a értelmében az üzletátruházás. Mindezek folytán M. Z. alperesnek az 1908 : LVII. tc. 1. §-án nyugvó (ex lege) felelőssége fennáll, amit nem érinthet az, hogy M. Z. alperes a gyógyszertár vételi, 1928. január 18-i szerződésében a leltári gyógyszertöbblet átvételét elhárította magától, mert ez csupán a gyógyszertárt eladó G. M. örökösökkel való jogviszonyára hat ki, nem érinti azonban felperesnek külön hozzájárulása hiányában ez utóbbinak közvetlenül a törvényből eredő jogát. = Már a kir. Semmitőszék 1878. dec. 27-én kelt 26,713. sz. teljes-ülési megállapodásában kereskedőknek minősítette a gyógyszerészeket (Dt. r. f. 21., 24. o.) és a kir. Kúria 614. sz. E. H.-ban is (P. H. T. IV.) kimondotta, hogy a gyógyszerész a K. T.-nek és a Cs. T. 27. §-ának alkalmazhatása szempontjából kereskedő. Azt, hogy a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló 1908 : LVII. tc, gyógyszertár átruházásának esetében is alkalmazható, már kimondották az 1912. jún. 13. 34/1912. G. és az 1913. ápr. 29. 4756/1913. sz. kúriai határozatok. (Hj. Dt. VI. 111. és VII. 182.) Részvénytársaság. 111. /. A részvényesnek a közgyűlésen adott felvilágosítás tartalma akkor panaszolható, ha az annak alapján hozott közgyűlési határozat törvény- vagy alapszabályellenes. — II. Az értékcsökkenési százalék nagyságát nem érinti az, hogy a dolog értékét beszerzési áron, avagy az értékcsökkenés levonásával vették jel a megnyitó mérlegbe. — III. Ha a tartalékolás alapszabályba nem ütközik, csak azon az alapon támadható meg, hogy pusztán osztalékmegvonás a célzata. 8*