Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

HiteJjvgi Döntvéviijlár. lUo tott) cégszöveg nem minősíthető a K. T. életbelépte előtt is használtnak. (KÚVÍSL 1931. júl. 1. Pk. IV. 8046/1931. sz.) = A cégváltoztatás részvénytársaságok egyesülése okából történt. A részvénytársaság tiszta nyereségét 98. a közgyűlés szabad rendelkezésére bocsátó alapszabály törvénybe ütközik. (Kúria 1931. júl. 1. Pk. IV. 3332/1931. sz.) Indokok : A K. T. 163. § második bekezdése értelmében a részvényes igényt tarthat a részvénytársaság fennállása alatt arra a tiszta haszonra, mely az alapszabályok szerint a részvényesek közt felosztásra kerül. Ebből az következik, hogy az alapszabályok korlátozhatják ugyan az egész tiszta nyereségnek felosztását azzal, hogy a tiszta nyereségből bizonyos célokra (pl. tartalékokra, az igazgatóság részére) meghatározott összegeknek levonását rendelik, de a közgyűlésen döntő többség szabad tetszésére nem bízhatják azt, vájjon a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó részét is kizárni kívánja-e a felosztásból. A tiszta jövedelemben a vállalat érdekei által megengedett bizonyos fokú részesedés ugyanis a részvényhez fűződő, annak forgalmi értékét elsősorban érintő alapvető jog. Törvénybe ütközik tehát a részvénytársaság alapszabályainak az a pontja, amely kimondja, hogy a tartalékalapokra és az igazgatóság tiszteletdíjára fordítandó összegeken felül mutatkozó tiszta nyereség «a közgyűlés szabad rendelkezésére áll». A közgyűlési többség részére az alapszabályszerű levonásokon felül mutatkozó tiszta nyereség hovafordítása tekintetében az alapszabályokban engedhető jogkör nem terjedhet annyira, hogy elvonja a részvényestől ennek a tiszta nyereségnek azt a részét is, mely a mindenkori üzleti év végén a részvénytársaság vállalati érdekeinek nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül felosztható. Ilyen értelemben találta helyesnek és hagyta helyben a kir. Kúria a másodbírósági végzésnek azt a megtámadott rendelkezését, mellyel a részvénytársaságot az alapszabályoknak oly módosítására hívta fel, amelyből kitűnjék, hogy a közgyűlésnek a tiszta nyereség hovafordításáról szóló határozata nem sértheti a részvényesek osztalékjogát. Annak eldöntése azonban, vájjon az osztalékjog kiemelt értelmű megsértése fennforog-e, csak az üzleti helyzet szükségleteinek ismeretében a vonatkozó közgyűlési határozatnak a cégbíróság által hivatalból való