Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

102 Hiteljogi Döntvénytár. volt köteles a készpénzjárandóságot a szolgálati viszony folyamán bekövetkezett pénzromlás kiegyenlítése végett feljebb emelni és a munkavállaló abból az okból, hogy csökkent értékű javadalmazása életszükségleteinek fedezésére már nem volt elégséges, csak a szolgálati jogviszony megszüntetésére volt volna feljogosítva, a szolgálati viszony fenntartása mellett a szerződés feltételeinek a módosítását azonban nem követelhette és utólag sem követelheti. = V. ö. a 776. sz. E. H.-tal|(P. H. T.^V.). Az egyenlő jellegű üzletrészes szövetkezeti tagok 93. egyenlő elbánásban részesítésének elve a szövetkezetek törvényi szabályozásának alapja. (Kúriául 931. jól. l.APJIV. 733/1931. sz.) Indokok : A törvényi felhatalmazás alapján kibocsátott 7000/1925. P. M. sz. rendelet folytán alperes szövetkezetnek 1926. május 30-i közgyűlése a vagyon állagáról pengőértékben új leltárt és mérleget készítvén, az üzletrészeket pengőre átértékelte és evvel kapcsolatban a befizetés időpontjának megfelelően különböző (10 f-től 70 P-ig terjedő) névértékű üzletrészeket alkotott, ezzel az új értékeléssel azonban, ama rendelet 16. §-ához és 34. §-a 20. bekezdéséhez alkalmazkodva, nem érintette az üzletrészekhez fűződő addigi szavazati jogot. Az 1928. május 31-i közgyűlésnek jelen perben megtámadott határozata az alapszabályok megfelelő módosításával az üzletrészek névértékét egységesen 70 P-ben állapította meg névértékfelemelés és összevonás útján ; kötelezte azokat a tagokat, akiknek üzletrésze 70 P-nél kisebb névértékre szól, hogy üzletrészüket készpénzbeli befizetéssel 70 P-re kiegészítsék, oly tagoknál pedig, akiknek több különböző névértékű üzletrészük van, az ilyen üzletrészeiket 70 P-re összevonta, egyúttal kimondotta, hogy a 70 P-re kiegészített minden egyes üzletrész egy szavazatot ad, üzletrészösszevonás esetében azonban minden egyes 70 P névértékű összevont üzletrész annyi szavazatot biztosít, mint ahány szavazat azokat a korábbi üzletrészeket illette, amelyekből az összevont üzletrész keletkezett. Az 1923 : XXVI. tc. 2. §-a szerint «a szövetkezetek üzletrészének névértékét, vagy az arra befizetendő összeget alapszabálymódosítással fel lehet emelni». Ez a felemelés azonban nem vihető keresztül úgy, hogy a felemeléssel kapcsolatban hozott áldozatok hasonlósága mellett a tagsági jogok különbözőkké váljanak, mert ez beleütközik az egyenlő jellegű üzlet-