Sebestyén Samu - Lőw tibor (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIV. kötet (Budapest, 1932)

Hiteljogi Döntvénytár. 77 ható adat arra, hogy a németpalkonyai 923. sz. tkvi betétben 68/2. hrsz. alatt felvett, árverésen eladott ingatlannak s az ezen levő gőzmalomépületnek és berendezésnek 15,040 P árverési vételárából mennyi valóságban az az összeg, amely a gőzgép vételára gyanánt számítandó, amely azonban a vételár többi részével együtt a sorrendi tárgyaláson felosztás alá került. Ennek megállapítása nélkül az alperes által megtérítendő összeg kérdésében dönteni nem lehet, amiért is a kir. Kúria annak a kiemelésével, hogy a felperes által felvett vételárrészlet visszatérítésének kérdése szintén a hozandó határozatban nyer elbírálást, a fellebbezési bíróságot a marasztalás összegét illetően további eljárásra és határozat hozatalára utasította. Vétel. 66. Mezőgazdasági gép vételére vonatkozó szerződés hatálytalanításával s a gép visszaadásával kapcsolatban a vevő által a gép használata, kopása és kamatveszteség címén az eladónak fizetett összeg visszakövetelhető, ha és amennyiben az eladónak e címeken a fizetettnél kisebb érdekkiegyenlítésre lett volna igénye. Az alperes, mint eladó, egy 1924. június 16-án kelt írásos szerződés alapján traktornak és cséplőberendezésnek 1700 q búza vételárát követelte a felperestől, mint vevőtől, 1924. szeptember 24-én a budapesti központi kir. járásbíróságon beadott keresetével. Ebben a perben a felek közt 1925. február 25-én jogerős végzéssel tudomásul vett bírói egyesség jött létre, melyben a felperes a teljes vételárnak és járulékainak fizetésére kötelezte magát. Felperes a bírói egyességnek sem tett eleget az ellene vezetett kielégítési végrehajtás folyamán, 1926. szeptember 21-én pedig megegyezett az alperessel, hogy a tulajdonjog fenntartással terhelten vett cséplőberendezést a jogviszonynak egyébként változatlan fennmaradása mellett az alpereshez visszaszállítja, majd 1927. április 26-án egy teljesedésbe is ment új szerződést kötöttek a felek, melynek értelmében az alperes visszavette a cséplőberendezést, a felperes pedig kifizetett az alperesnek 16,000 pengőt (állítólag kopás, értékcsökkenés és kamatveszteség megtérítése fejében). Az 1929. március 14-én beadott keresettel indult jelen perben a felperes azt kéri, hogy a bíróság érvénytelennek mondja ki a vételi szerződést és ennek folyományaként kötelezze az alperest az általa felvett 16,000 pengőnek és kamatainak (együtt 16,480 pengőnek), valamint további 65,275 pengő kárnak, összesen 81,755 pengő tőkének és kamatainak a megfizetésére. — A Kúria a fellebbezési bíróság elutasító ítéletét feloldja. ^ j R jy 1724/lm gz>) Indokok : Az 1927. április 26-i szerződéssel maguk a felek megszüntették a hatályát az adás-vételi szerződésnek, valamint az arra vonatkozó 1925. február 25-i bírói egyességnek és ezzel kapcsolatban a jogviszonyukat új alapon rendezték. Ebből az okból nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperes az adás-vételi szerződés érvény-