Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)
Hiteljogi Döntvénytár. 67 igazgatója által indított perben teljesített munkájával kiérdemelt. — A Kúria a keresetet egészben elutasítja. 2. A felperes kályhásmester, az pedig, akitől a váltót szerezte, iparművész. — A fellebbezési bíróság ezen az alapon utasította el a felperest keresetével, kimondva, hogy a felperesnek a váltó alapja felöl az alperesnél tudakozódnia kellett volna és hogy e nélkül jogszerzése jóhiszeműnek nem tekinthető. — A Kúria nem járul hozzá ehhez az állásponthoz, hanem az ítéletet feloldja annak megállapítása végett, hogy a felperes a váltó birtokát az óvatolásra rendelt határidő elteltével szerezte-e meg forgatmány útján. í. (Kúria 1930. márc. 19. P. VII. 1914/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság ítéletében foglalt megállapítás szerint a felperesnek akkor, midőn a per alapjául szolgáló váltót Sz. Rezsőtől megszerezte, a váltó alapja felől az alperesnél tudakozódnia kellett volna. E nélkül ugyanis az ő jogszerzése jóhiszeműnek nem tekinthető azért, mert a felperes kályhásmester, Sz. Rezső pedig iparművész, vagyis egyikük sem folytat oly foglalkozást, mellyel nagymennyiségű (16 vágón) búzának eladása vagy kölcsönzése, illetve e termény értékének megfelelő nagyobb összegről szóló váltó leszámítolása együtt szokott járni. A felperes helyesen mutat rá felülvizsgálati kérelmében ennek az álláspontnak a helytelenségére, mert ily tudakozódási kötelezettség a váltót megszerző felperest az anyagi jog szabályai szerint nem terhelte. Ehhez képest a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, hogy a felperes már a miatt, mert a váltó eredete felől az előzetes tudakozódást elmulasztotta, olyannak tekintendő, mint aki azt az alapjogviszony ismeretében szerezte meg, nem nyugszik helyes alapon. Kizárólag ebből a körülményből folyóan tehát a felperesnek a váltó megszerzésénél való rosszhiszeműsége megállapítható nem lévén, az anyagi jog szabályainak megsértésével döntött a fellebbezési bíróság akként, hogy az alperes részéről felhozható nem váltójogi kifogásokat ebből az okból is tűrni köteles. Ezekre való tekintettel szükségessé válik annak a további kifogásnak az érdemi elbírálása, hogy a felperes a váltó birtokát az óvás felvételére rendelt határidő eltelte után szerezte meg forgatmány útján. Ebben a kérdésben a fellebbezési bíróság a felvett bizonyítás eredményét mérlegelés tárgyává tette ugyan, azonban a felajánlott további bizonyítás felvételét nem rendelte el. 5*
