Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 51 1. Az alperes részvénytársaság a felperessel tejkimérő üzlethelyiség bérletére kötött tartamos szerződést egyoldalúan megszüntette. A felperes kártérítésül követeli a bérletében volt tej fiók mostani kezelőjének napi 8—10 pengő tiszta jövedelmét, amely azonban részben egyéb, áruk árusításából is folyik. — A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helytadva, azon az alapon, hogy a felperes felszabadult munkáját a saját háztartásában és rokonai körében hasznosíthatja, viszont a felperes saját hibája nélkül nem helyezkedett el díjazással járó más foglalkozásban, annak elmaradt hasznát havi 30 pengőben állapítja meg. 2. A Kúria korábban hozott ítéletében az alperest, aki a peres gépet a maga egészében a gépkereskedő felperesnek eladta, arra kötelezte, hogy a vétel tárgyául szolgált lokomobilból, a hozzátartozó ekéből és szerszámokból csak az alperest illető osztatlan kétharmadrészt a felperesnek az alperes által perbevont szavatossal közös tulajdonába és birtokába bocsássa, egyben megállapította az alperesnek felperes irányában való kártérítő kötelezettségét is azon az alapon, hogy egyrészt a gép további egyharmadától felperes elesik, másrészt, hogy az ügyletet az alperes csak nagy késedelemmel teljesítette. A jelen perben a felperest ezen álláspont szerint megillető kártérítés mennyiségének kérdése volt a döntés tárgya. A fellebbezési bíróság elvont haszon címén olyan, természetben szolgáltatandó terménymennyiséget vagy ennek a teljesítés idején piaci középárfolyamon számított egyenértékét ítélte meg, amit a felperes a gépnek cséplésre való hasznosításával annak kibérlése útján az, aki cséplésre felhasználta volna, bizonyítottan kereshetett s amitől a felperes így elesett. — A Kúria nem fogadja el elegendőnek, hogy a felperes alkalom szerint bércsépléssel és szántással is foglalkozott, hanem annak bizonyítását is megköveteli, hogy az ilyen módon való hasznosításhoz szerződéssel biztosított alkalma is megvolt a felperesnek és hogy ezt az alperes szerződésszegése meghiúsította : e nélkül a felperes csak a tovább el nem adhatás következtében elmaradt kereskedői hasznát követelheti. 1. (Kúria 1930. márc. 28. P. IV. 2966/1929. sz.) Indokok: Minthogy a tényállás szerint a szóbanforgó üzlethelyiség jövedelme csak részben áll elő a tejkimérésből és részben egyéh áruk árusításából folyik be : nem helytálló a fellebbezési bíróság által is elfogadott az az álláspont, hogy a felperes elmaradt nyeresége megállapításánál a tejfiók mostani 8—10 pengő napi tiszta jövedelmét kell irányadóul venni. Ennélfogva, figyelemmel egyrészt arra, hogy az üzlethelyiségnek a tejkimérésbő] előálló napi tiszta haszna az említett 8—10 pengőnek csak egy részét teszi, másrészt arra, hogy a felperest a tejfiók megszűnésével felszabadult munkaerejét a saját háztartásában és rokonai körében az élet természetes felfogása szerint nyilvánvalóan hasznosítja : a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság idevonatkozó megállapításának megváltoztatásával a felperesnek elmaradt hasznát a Pp. 271. §-a alapján az alperes által is elismert havi 30 P-ben, vagyis a fellebbezési bíróság által megállapított havi 80 P-nél 50 P-vel kisebb összegben állapította meg, ez a havi 50 pengő különbözet pedig a 4*