Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

90 Hiteljogi Döntvénytár. A peresfelek között keletkezett szerződésben az alperes jogot nyert arra, hogy az egész ügyletet másra ruházza át, de ez esetben az átvevő mellett a szerződéses kötelezettség betartásáért az alperes személyes felelősségben marad. Az alperes ezzel a jogával élt és az ügyletet a K.-i erdőipar r.-t.-ra ruházta át. Utóbbi a kereseti követelést a felperesnek nem fizette meg. A K.-i erdőipar r.-t. Budapesten telepes cégként alakult meg, utóbb 1920-ban itt törlését kérte, mert román megszállott területre telepedett át s igy román cégé lett, míg a felperes németbirodalmi állampolgár. A Kúria az említett részvénytársaság beavatkozásával letárgyalt perben a fellebbezési bíróság által hozott közbenszóló ítéleteket a per lényegét nem érintő kérdésben feloldja a címbeli álláspontok kimondása után. (Kúria 1929. máj. 3. P. IV. 3444/1928. sz.) Indokok : . . . Figyelemmel arra, hogy e kikötésből kitűnőleg a felek szerződésük létesítésekor már eleve abból indultak ki, hogy az ezzel alperesre átruházott vállalkozást nem maga az alperes, hanem más, tőkeerejénél és szervezeténél fogva arra alkalmasabb vállalkozó fogja lebonyolítani: az a kikötés, hogy az új vállalkozó az alperes által vállalt kötelezettségeket átvállalni tartozik, nyilván azt célozta, hogy a szerződéses kötelezettségek tekintetében a felperes és a vállalatot valósággal folytató cég között közvetetlen jogviszonyt hozzon létre. Erre mutat egyébként az a nem vitás tény is, hogy a felperes a szerződésből eredő igényei érvényesítését eredetileg a mellékbeavatkozó részvénytársaság ellenében kísérelte meg és csak ennek sikertelensége után fordult az alperes ellen. Ha pedig ezek szerint a vállalkozásnak az alperes részéről történt átruházása az érdekeltek egyetértő szándékához képest is a felperes és az átvevő közt közvetetlen jogviszonyt hozott létre, okszerűen következik, hogy a vállalatot valósággal folytató s az eredeti átruházóval szemben közvetetlenül kötelezettségben álló cég főkötelezettnek tekintessék. Minthogy pedig annak kifejezett kikötése nélkül, hogy az eredetileg kötelezettségben állott alperes felelőssége változatlan marad, a felek szerződése azt mondja ki, hogy az alperes felelőssége az új vállalkozó által átvállalt kötelezettségek betartása iránt marad fenn, az ily kikötésnek okszerűen csak az az értelem tulajdonítható, hogy az alperes azért marad saját személyében felelős, hogy a vállalatot átvett cég a maga részéről teljesíti az .átvállalt szerződéses kötelezettségeket. Az ily felelősségvállalás pedig kereskedelmi jogviszony keretében készfizető kezesi kötelezettséget létesít és nem minősíthető együtt kötelezett egyenes adóstársi viszonynak, hanem csak a főadós mellett egyetemleges felelősséggel járó mellékkötelezettségnek. Ennélfogva az alperes és a mellékbeavatkozó idevágó panaszát alaposnak kellett felismerni.