Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

108 Hiteljogi Döntvénytár. önkéntes kilépésével megszüntette, mert az új szolgálati szerző­dés folytán nem döntő az, hogy a felperes szolgálatát melyik vállalatnál kezdette meg . . . Helyes — az ítéletben foglalt indokok alapján is — a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy felperesnek az alperesnél betöltött munkaköre egy fokkal alacsonyabb minő­ségű volt, mint a kisebb vállalatnak tekintendő I.-banknál be­töltött igazgatói munkaköre, vagyis a felperes által az alperesnél betöltött munkakör nem az alperesi igazgatói, hanem az al­igazgatói, illetőleg igazgatóhelyettesi állással volt egyenlőnek tekintendő és hogy ehhez képest a felperes számításba veendő fizetésének megállapításában az igazgatóhelyettesek 1914. évi fizetéséből kell kiindulni. Minthogy azonban a felperes a kifejtettek szerint már az előző munkaadónál fontos hatáskört töltött be, amely a hitel­osztály vezetésére és így a hitelügyletek intézésére terjedt ki, indokolt a felperesnek az a kérelme, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló illetménye a legnagyobb fizetéssel javadalmazott al­peresi igazgatóhelyettes fizetésének alapulvételével bíráltassék el. A fellebbezési bíróság ítéletének vonatkozó indokai sze­rint helyesen döntött akként, hogy az alperessel szemben meg­ítélt végkielégítési összeg a felperes nyugdíjába be nem számít­ható. Téves e részben az alperesnek a kir. Kúriának a végkielé­gítés iránti perben hozott ítéletére való hivatkozása, mert az ítélet megállapítása szerint is a 2.-/- alatti új alkalmaztatási szerződés a felperes fizetésére és felperest a szolgálati szerző­désből folyóan megillető nyugdíjra nézve irányadó és csupán a végkielégítés tekintetében mondatott ki, hogy a felperesnek ehhez való igénye terheli az alperest a 2.-/. alatti szerződés által hatályában le nem rontott 3.-/. alatti I.-banki megállapodás alapján s az egyesülés folytán. Gabonaelővétel (zöldhitel) . 69. /. Az a termelő, akinek bérgazdaságában az előre eladott búzamennyiségnél kevesebb termett, nem vé­dekezhetik a kötlevélben kikötött kártérítési kötelezettség elhárítása végett azzal, hogy ennek vétel útján való ki­egészítése tételes jogszabályba ütközött. — II. Közömbös, hogy érte-e a vevőt a szerződés nemteljesítéséből tényleg kár, mivel az eladó cir különbözeti kártérítési kötelezett­sége magából a kötlevélnek tartalmából folyik. — III, Ennek ellenére a vevő kárkövetelése nem minősül köt-

Next

/
Thumbnails
Contents