Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 89 csak naturális óbligáció származik, bírói úton nem lehet érvényesíteni, tekintet nélkül arra, hogy a fogadók üzletszerűen foglalkoznak-e vagy pedig csak alkalom szerint ilyen fogadásokkal. Ellenben nem járul hozzá á Kúria a felebbezési bíróság azon álláspontjához, hogy a lóversenyeknél az üzletszerű fogadásoknak szabályozásáról szóló 1894 : XXIX. tc. a lóversenyfogadásokról szóló magánjogi szabályokon változtatást nem tartalmaznak, mert a nyilvános lóversenyfogadás előre kinyert engedély nélkül tilos, ellenkező esetben csupán a bírói úton érvényesíthetésből van kizárva. (Kúria 1930. máj. 14. P. IV. 5513/1929. sz.) Indokok : A fellebbezési bíróság ítéletében helyesen idézett anyagijogi szabály értelmében fogadásból eredó' követelést, mint csupán naturális obligációt, bírói úton nem lehet érvényesíteni. Nem tesz különbséget, hogy a fogadók üzletszerűen foglalkoznak-e ily fogadásokkal vagy pedig csak alkalmilag fogadtak ; e szerint merőben közömbös, hogy az alperes abban az időben versenyistálló-tulajdonos volt-e, és mint ilyen, a felperesen kívül ő is foglalkozásszerűen űzte-e a fogadást. Nem sérti tehát az anyagi jogot, hogy a fellebbezési bíróság az alperes versenyistálltulajdonosi minőségére nézve ajánlott bizonyítást mellőzte ; a felperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza alaptalan. Nem helytálló ellenben a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a lóversenyeknél az üzletszerű vagy nyilvános fogadásoknak és a kölcsönös fogadások közvetítésének szabályozásáról szóló 1894 : XXIX. tc, mint csupán rendészeti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály, a lóversenyfogadásokról szóló magánjogi szabályokon változtatást nem tartalmazna. Az említett törvénycikk 1. §-a értelmében ugyanis a nyilvános lóversenyfogadás előre kinyert engedély nélkül tilos és a 10. § értelmében elzárással és pénzbüntetéssel büntetendő kihágást képez, ennek a rendelkezésnek pedig az a magánjogi hatása, hogy az engedéllyel nem bíró nyilvános fogadó fogadása, mint most már a törvény tilalmába ütköző ügylet, semmis, és így a semmis ügyletekre megszabott jogszabályok alá esik ; viszont az a fogadás, amelyet előre kinyert engedéllyel bíró fogadási iroda köt, miként az említett törvény létesülése előtt, úgy ezután sem ütközik törvényes tilalomba és így az előlidézett anyagi-jogi szabálynál fogva csupán a bírói úton érvényesíthetésből van kizárva. Az azonban nem vitás, hogy a felperesnek nyilvános fogadási iroda tartására előre kinyert engedélye van, az alperessel kötött fogadó ügylete tehát azok közé a fogadások közé tartozik, amelyeknek magánjogi elbírálásánál az 1894 : XXIX. tc. létrejövetele után is az az anyagijogi szabály irányadó, hogy a belőlük eredő követelést bírói úton nem lehet érvényesíteni. A felperesnek ezzel ellenkező felülvizsgálati érvelése alaptalan.