Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 87 vagyonbukott az általa bérelt üzlethelyiséget köteles lett volna visszabocsátani harmadik személynek. — A Kúria ezért a másodbírósági ítélet megváltoztatása mellett a megtámadott jogcselekményeket az üzlet folytatásához tartozónak minősíti. h (Kúria 1930. máj. 21. P. VII. 3126/1929. sz.) Indokok : A csődeljárás során eszközölt bejelentés és a követeléseknek a felszámolási tárgyaláson való osztályozása ugyanis csak a felosztási terv elkészíthetését s a hitelezőknek e terv szerint való kielégítését célozza. Éppen ezért a felszámolásnak nincs az a hatálya, hogy a bejelentés annak valódiság, illetve osztályozás szempontjából kifogás nélkül való elfogadása oly egyességet vagy ítélt dolgot létesítene, mellyel szemben a hitelező már el volna zárva attól, hogy egy, az osztályozástól eltérő minősítés megállapítását és a követelésnek a csődben való felosztástól független kielégítését keresettel szorgalmazza. Alaptalan az alperesnek az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság a kereseti követelést jogszabálysértéssel tekintette tömegtartozásnak. Abból, hogy a felperes, mint a közadós gyártelepén alkalmazott ügyvezető-igazgató a kény szer egy ességi eljárás megindítása során, ennek egész tartama alatt szolgálatban maradt, az következik, hogy a szolgálati szerződést az üzlet folytatásához tartozó oly ügyletnek kell tekinteni, mely az 1410/1926. M. E. sz. rendelet 20. §-ának 2. bekezdése értelmében a kényszeregyesség tartama alatt is hatályos és amelyből ennek megindítása után eredő követelés éppen ezért a felhívott rendelet 54. §-a értelmében az utóbb megnyitott csődben tömegtartozássá válik. Ugyancsak tömegtartozás a Cst. 48. §-ának 1. pontja szerint a szolgálati illetmények az a része, mely a tömeggondnok által is fenntartott szolgálati szerződésből eredőleg a csőd tartama alatt válik esedékessé, továbbá a Cst. 60. §-ának 1. pontja értelmében a felmondási időre járó fizetés is. 2. (Kúria 1930. máj. 15. P. VII. 153/1930. sz.) Indokok : Alapos az alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság a megtámadás előfeltételeinek fennállását az anyagi jogszabályok megsértésével állapította meg. A teljesítések, minthogy, a fizetés elmulasztásához a G. és J. alatt csatolt szerződés szerint az a következmény fűződik, hogy