Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Hiteljogi Döntvénytár. 75 saságra és annak tagjaira érvényes váltókötelezettség nem keletkezhetett. — A Kúria a címbeli álláspont kijelentésével marasztal. (Kúria 1930. ápr. 8. C. VII. 1813/1929. sz.) Indokok : Abból a körülményből, hogy a be nem jegj^zett cég váltói nyilatkozatán két cégtag aláírása szerepel, okszerű következtetés nemcsak arra nem vonható, hogy a cég a cégtagok megállapodása alapján csak két cégtag aláírásával jegyeztetik és még kevésbbé arra, hogy a felperesnek erről a megállapodásról tudomása volt. Minthogy pedig ily körülmények közt a fellebbezési bíróság által egyébként helyesen felhívott jogszabály szerint a be nem jegyzett közkereseti társaság bármely tagja által a cég nevében tett kötelező nyilatkozat a társaság összeg tagjait kötelezi, a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel utasította el a felperest keresetével. Közgyűlési határozatok megtámadása. 45. Ha a részvénytársaság a közgyűlésen való elnök lésre hivatott vezérigazgatója közölte is a részvényessel a közgyűlést megelőző napon, hogy utóbbi az alapszabályok vonatkozó rendelkezése értelmében a közgyűlésen részt nem vehet, ez nem tekinthető a részvényesi jogok gyakorlása megakadályozásának, ha a közlés az alapszabályok alapján elfoglalt téves jogi álláspontnak minősül. Az alperes r.-t.-nak a közgyűlésen való elnöklésre hivatott vezérigazgatója a közgyűlést megelőző napon távbeszélőn közölte a felperessel, hogy utóbbi az alapszabályok vonatkozó intézkedése értelmében a közgyűlésen részt nem vehet. A felperes azon az alapon, hogy a közgyűlésen való megjelenésben ezzel a fenyegetéssel megakadályoztatott, támadja meg a hozott közgyűlési határozatokat. — A Kúria a címbeli álláspont alapján elutasítja 8 keresetet' (Kúria 1930. máj. 2. P. IV. 870/1930. sz.) Indokok : A felperesnek a C) jelű közgyűlési jegyzőkönyvben szószerint idézett leveléből, amely szerint alperes részvénytársaságnak a közgyűlésen való elnöklésre hivatott vezérigazgatója a közgyűlés előtti napon távbeszélőn arról értesítette a felperest, hogy utóbbi az alapszabályok vonatkozó intézkedése értelmében a közgyűlésen részt nem vehet, nyilvánvaló, hogy ez a közlés, ha a felperes által vitatott ezzel a tartalommal történt is, az egy részvényt képviselő felperessel szemben az adott esetben az alapszabályok alapján elfoglalt téves jogi álláspontnak minősül, de semmikép sem tekinthető fenyegetés-