Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

56 Hiteljogi Döntvénytár. Tisztességtelen verseny. 28. /. Az, aki a kamarai választottbíróság előtt abbanhagyásra "perel, kártérítésre és elégtételre nem perelhet a rendes bíróság előtt, még ha erre jogát fenn is tartotta. — II. Az egyedárusító felperesnek perreutasítása arranézve, hogy a részére lajstromozott szó-védjegy kizárólagos használati joga megilleti-e az ellen folyó perben, ki a gyárostól harmadik kéz útján beszerzett gyármányt ugyanazon név alatt forgalomba hozza. — III. Mozgófényképt színház-tulajdonos szabálytalannak jelentkező eljárása nem minősíttetett szándékosnak, Hl. gondatlannak, mert az illetékes, a szabálytalanságokat ismerő hatóság az alperes tilosnak jelentkező eljárását felsőbb szempontokból megtorlás nélkül hagyta. — IV. Hírnévrontás megállapítása oly kijelentés alapján, hogy a versenytársnak hatósági engedélye nincs, s hogy ott, ahol a versenytárs végzi a szerelőmunkát, a villamosáramot nem fogják bekapcsolni. I. A felperes a kamarai választottbíróság előtt abbanhagyásra indított eljárást az alperesek ellen azzal, hogy kárának megtérítésére igényét külön eljárásban fogja szorgalmazni, az ottani eljárásnak befejezése után a rendes bíróságnál kártérítést és elégtételt érvényesített. A fellebbezési bíróság az alperesek ebbeli kötelezettségét megállapította.— A Kúria a felperest keresetével elutasította azon elvi álláspont kimondása mellett, hogy a Tvt. 38. és 44. §-ai egybevetése szerint az, aki a kamarai rendes bíróság előtt indítható eljárást választotta, ezzel maga zárta ki a kártérítésnek akár egyidejűleg, akár utólag a rendes bíróság előtt követelhetését, s hogy az ellenkező jogfenntartásnak joghatály nem tulajdonítható. Lásd ehhez a lap ezidei 8. számában dr. Szentirmay Ödön cikkét. II. A felperes tisztességtelen verseny abbanhagyására és kártérítésre perel. Megállapított tényállás, hogy a rendelkező részben említett gyáros cég a gyártott lámpák elárusítására vonatkozó vezérképviseletet Magyarországra is egy bécsi cégnek engedte át, ez pedig a gyáros cég beleegyezésével Magyaorrszág területére az egyedárusítási jogot a felperesre ruházta, Magyarországon azonban ezeket a villanylámpákat a gyárostól harmadik kéz útján történő beszerzés mellett az alperes is forgalomba hozza.—• A Kúria a felülvizsgálati eljárást annak a megfelelő eljárásban elbírálása végett, hogy a felperest a részére belajstromozott, a gyáros által forgalomba hozott lámpák nevével azonos szó-védjegy kizárólagos használati joga megilleti-e, felfüggeszti s az eljárás megindításának igazolására záros határidőt tűz. III. Az érdekeiben sértett mozgófényképszínház-tulajdonos felperes az állami vasgyárak cég ellen egymilliárd K-ra perel azon az alapon, hogy az alperesnek 1923-tól 1927-ig csak arra volt engedélye, hogy a tanoncnevelés fejlesztésére és a gyári munkások és családtagjaik tanulságos szórakoztatására — a nagyközönség kizárásával — ismeretterjesztő mozgófénykép-