Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

36 //iteljof/i Döntvénytár. vényben volt nyugdíjszabályzat szerint a lakbér nem volt a nyugdíjba beszámítható, az 1290-ban hatálybalépett szerint, betöltött 25 évi szolgálat után a lakbér 50 %-a is a nyugdíj kiszámításának alapjául szolgál; a felperes csatlakozási kérelme arra irányul, hogy az átértékelésre a mindenkori arányszám legyen irányadó. -—A kir. Kúria elfogadja a fellebbezési bíróság számítása módját, a csatlakozási kérelmet tárgytalannak jelenti ki, mert ez magából a törvényből folyik, de azon hivatalos tudomása alapján, hogy a II. bírósági ítélet meghozatala után alperes, arányszámát felemelte, felemeli a fizetendő nyugdíj összegét és lakbérnyugdíját is. A IV. esetben az alperes munkaadó rt. azzal védekezett, hogy a felperessel a nyugdíj járandóság összegére kötött egyesség nem irányadó, hanem a törvényi rendezés. Tényállás, hogy az alperes nem tartotta fenn azt a megállapodáskor, hogy a magánalkalmazottak nyugdíjigényei törvényes rendezése esetében, az egyességi járandóság helyett a törvény szerint átértékelt járandóság lesz fizetendő. — A kir. Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Az V. esetben a kir. Kúria is elutasítja a felperest nyugdíj megállapítására irányuló keresetével, de alaposnak jelenti ki a felperes felülvizsgálati kérelmét arranézve, hogy a fellebbezési bíróság a nyugdíjjárulékoknak fellebbezésében érvényesített visszatérítése tárgyában szóbeli tárgyalás alapján tartozott volna határozni, s mivel a peres felek a felülvizsgálati tárgyaláson egyezően adták elő azon nyugdíjjárulékok aranykorona-értékét, azok visszafizetésére alperest kötelezi, az alperes arányszáma szerint való átértékelésük mellett. I. (Kúria 1929 márc. 20. P. II. 3120/1928. sz.) Indokok : Az a perdöntő körülmény bírálandó el, hogy a felperes ((Tagsági igazolvány»-ába a nyugdíjjogosultság elérésének és a megvásárolt évek beszámításának időpontjára vonatkozólag történt bejegyzés tartalma megfelel-e a nyugdíjszabályzat rendelkezéseinek, illetőleg, hogy felperes a nyugdíjszabályzat értelmében szerzett-e nyugdíjjogosultságot? E kérdések elbírálásánál a m. kir. Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy a szerződési szabadság elvéből kifolyólag a nyugdíjjogosultság feltételei szabadon állapíthatók meg és így nincs jogi akadálya olyan szabályozásnak, miszerint a magánalkalmazott csak bizonyos meghatározott idő után váljék nyugdíjjogosulttá. A peresfelek mindegyikére kötelező 1922. évi Concernnyugdíjszabályzat «Nyugdíjjogosultság»-ra vonatkozó rendelkezéseinek irányelveiből, de különösen a 30. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy a rendes tagnak csak az egyesületbe belépéstől kezdve megszakítás nélkül töltött tagsági évei lesznek beszámíthatók, továbbá a 33. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy 10 beszámítható tagsági év után állapít meg nyugdíjat a rendes tag beszámítható évi fizetése, valamint az alapítótag által biztosított lakbérpótlék 40 °/0-ában, helyes értelmezéssel, ok-