Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Kárkamat: Nagyobb kárkamat megítélése azon alapon, 1. hogy az eladók szállítási kötelezettségüknek csak részben és hiányosan tettek eleget, a kezükön maradt vételárelőleget a vevőnek vissza nem fizették s a perben alaptalannak bizonyult védekezést terjesztettek elő. (Kúria 1928 nov. 6. P. IV. 869/1928. sz.) Indokok: Alapos a felperesnek a kamatokra vonatkozó támadása is, mert a megállapított tényállásból folyóan az alperesek szállítási kötelezettségüknek csak részben és hiányosan tettek eleget, ennek dacára a kezükön maradt vételárelőleget a felperesnek vissza nem fizették, sőt a perben alaptalannak bizonyult védekezést terjesztettek eló'. Eme vétkes késedelmük folyományakép pedig indokoltnak találta a kir. Kúria, hogy az alperesek a késedelmük idejére az 1923 : XXXIX. tc. 2. §-a első bekezdésében meghatározott kártérítéssel is sújtassanak. Kamat: Tőkébe foglalt 34°jo-os kamatnak és ezen tőke után heti 2°/o-os kamatnak váltóval elismerése, illetve kötelezése 2. I. utóbb nem támadható meg, noha az adós nem. kereskedő: mert váltóköveteléssé változott át (1877. évi VIII. tc. 9. §-a) ; — II. nagyobb kárkamat megítélése, mert az adós sem késedelme vétlenségét, sem azt nem igazolta, hogy a tartozás összegével nem nyerészkedett. (Kúria 1928. nov. .14. P. VII. 8182/1927. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint a peresfelek az alperes által felvett búzakölcsönről elszámolván, az alperes tartozását tőkében 160 q, a 34%-nak megfelelő kamatot pedig 32 q búzában állapították meg, azzal, hogy a visszafizetés időpontjául meghatározott napon : 1925. évi május hó 30-ikán a napi ár alapján pénztartozásra változtatható át . A megállapított tartozásról az alperes a) alatti kötelezőt állította ki, amelyben tarHiteljogi Döntvénytár. XXII. 1