Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hitel jogi Döntvénytár. 153 ellen való jogokat megszünteti, ha az egyesség nem szenved olyan hiányban, amely miatt az anyagi jog szabályai szerint a kötelezettség alól az elfogadó mentesülése sem következett be. A felperes az elfogadóval olyan egyességet kötött, hogy ezt 50.000,000 K és költség fizetése ellenében a kötelezettség alól mentesíti. Az elfogadó ezt ki is fizette, de utóbb csődbe jutott, s a tönieggondnok az egyességet és a teljesített fizetést sikeresen megtámadta. Ennélfogva a felperes, aki viszont időközben kényszeregyességet kötött, az 50.000,000 K-ból a csődtömegnek 25.000,000 K-t visszatérített. A felperes az alperestől, mint a váltó kibocsátójától követeli az általa visszatérített ezt az összeget. — A Kúria a címbeli álláspontnál fogva a fellebb. bíróság döntéséhez hozzájárul, (Kúria 1929 nov. 7. P. VII. 7389/1928. szí.) Indokok : Igaz ugyan, hogy a váltóhitelező a váltó elfogadójával kötött egyesség folytán ennek elengedett hányadot a többi váltókötelezettől sem követelheti (312. sz. E. H.). azonban a joggyakorlat által követett ennek a szabálynak értelme az, hogy az elfogadó által kötött egyesség folytán a váltót célját értnek s ehhez képest az egyességet a többi váltókötelezettek elleni jogokat megszűntető hatályúnak csak akkor lehet tekinteni, ha az egyesség nem szenved oly hiányban, mely miatt az anyagi jog szabályai folytán a kötelezettség alól az elfogadó mentesülése sem következett be. Ebben az esetben ugyanis az elfogadóval kötött egyesség okából a kötelezettség alól a többi váltókötelezett se szabadulhat. A fennforgó esetben az egyesség az elfogadó váltói kötelezettségét teljesen meg nem szüntette s ezért annak a fennforgó esetben csak az a hatálya van, hogy amennyiben a felperes az általa ezt követően kötött kényszeregyességre, illetve utóbb a tömeggondnokkal kötött újabb egyességre való tekintettel a megtámadási perben hozott ítélet alapján a visszafizetendő összegnek csak egy hányadát fizette vissza, a nála visszamaradt összeget, mellyel végeredményben a váltóelfogadó tartozása kevesbedett, az alperestől, mint a váltó kibocsátójától nem követelheti. Ezt meghaladóan azonban az alperes kötelezettsége hatályban marad. Nem hozhatja fel az alperes mindezekkel szemben sikerrel azt sem, hogy a felperes a megtámadási perben helytelenül védekezett s hogy kötelességében állt volna, hogy őt szavatos gyanánt perbe hívja, mert nincs adat arra, hogy a felperest a perben bármely ténybeli nyilatkozat előterjesztésében mulasztás terhelné, egyebekben pedig a megtámadott ügylet, illetve jogcselekmény hatálytalansága ítélettel jogerős eldöntést nyert.