Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 149 szerződés törvényhatósági jóváhagyás hiánya, illetve a szerződésnek eredeti érvénytelensége alapján hely volna-e adható a felperes kereseti kérelmének, mert a felperes által érvényesített megtámadási igénynek a fentiek szerint a Cs. T. 28. §-ának 1. pontja alapján ezekre tekintet nélkül hely adandó. A Cs. T. 26. és következő szakaszaiban meghatározott megtámadási igény csak a közadós jogcselekményeire vonatkozóan érvényesíthető és csupán a csődhitelezőkkel szembea való relatív hatálytalanságot eredményezhet s ezért nem adható hely a felperes tömeggondnok által a csődmegtámadási igénnyel kapcsolatban előterjesztett annak a kereseti kérelemnek, hogy a megtámadott ügylet folytán alperes nevére írt ingatlan tulajdonjoga a vb. B. József és neje, szül. N. Zsófia javára vissza bekebeleztessék, hanem a hatálytalanság következményeként csak az volt az ítéletben kimondandó, hogy az alperes tűrni tartozik azt, hogy az elidegenített ingatlannak s az azon levő mozgóképszínháznak a vb. B. Józsefet illetett fele része nevezett csődtömege javára értékesíttessék. Az ingatlan és színház fele volt B. Józsefet illetett részként meghatározandó, mert az Á) és B) alattiak egybevetett tar* talma szerint az alperesnek átadott ingatlan B. József és neje közös tulajdona volt, a mozgóképszínházat és berendezését pedig B. József és S. Antal közösen állították fel s adták át az alperesnek és a perben nincs adat arra, hogy a társakat a tulajdonjog akár az ingatlannál, akár a mozgófényképszínháznál nem egyenlő arányban illette volna meg. Csödmegtámadás; fizetésmegszüntetés. 96. Ha az adós bejelentette volt az Ohenél, hogy fizetését beszüntette, a fizetések megszüntetésén nem változtat az, hogy az adós a bejelentés után mégis nagy összegű fizetéseket teljesített, hanem ennek csak az a következménye, hogy ezek esetleg megtámadhatók. A bukott a keresettel megtámadott végrehajtás foganatosítása előtt az O. H. E.-nél bejelentette, hogy fizetéseit beszüntette, de ezen időpont után mégis nagy összegű fizetéseket teljesített. Az adós alkalmazottai a végrehajtató alperes képviselőjével a foglalás alkalmával az adós helyzetét közölték. A Kúria is a címbeli álláspontnál fogva a keresetnek helyt ad. (Kúria 1929 szept. 12. P. VII. 6257/1928. EZ.) Indokok: Ebből a tényállásból a fellebbezési bíróság helyes indokolással vonta le azt a következtetést, hogy az adós a végrehajtás foganatosításakor fizetéseit már megszüntette1.