Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 143 peresi igazgatóságnak azt az eljárását, amely szerint perújító felperesnek, aki az irányadó ténymegállapítás szerint utánvásárlási igényét a nyugdíj szabályzat 10. §-a értelmében kellő időben bejelentette, 1922. évi augusztus hó 3. napján beadott újabb, további szolgálati évek hozzávásárlására vonatkozó kérelmét a nyugdíj szabályzat 10. §-án alapuló jog kimerítésének indokából elutasította, sikerrel támadja meg a perújító felperes azon az alapon, hogy, amennyiben utánvásárlási jogát a maga egészében érvényesíteni elmulasztotta, jogosítva van azt a kitűzött újabb határidőben arra az időre érvényesíteni, amelyre azt érvényesíteni az előző kérvényében elmulasztotta. Nem értelmezhető a hivatkozott rendelet akként, hogy azok az alkalmazottak, akik nem merítették ki egészen a megelőző bejelentéskor igényüket, ennek a meghosszabbított határidőben való pótlólagos érvényesítésétől el volnának zárva. Jogszabályba ütközik ennélfogva a fellebbezési bíróságnak jelzett ellenkező döntése. Minthogy pedig a felhívott rendelet ennek az előadottak szerint való értelmezése mellett olyan új bizonyíték, amely az alapperben a felperesre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna, a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak a keresetet visszautasító ítéletét megváltoztatta, a perújításnak helyet adott. Csőd: Színlelt ügylet. 93. A kényszeregyességi eljárásban az adós és harmadik személy között létrejött, a színlelt ügylet tartalmát elismerő megállapodás a vagyonfelügyelő hozzájárulásának hiányában hatálytalan. Ugyancsak hatálytalan a színlelt ügylet tartalmát az egyik szerződő által harmadik személlyel szemben elismerő perbeli nyilatkozat is. A bukott és az alperesek közt a bukott gyári gépeinek megvételére vonatkozó ügylet a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint színleges és az ezáltal palástolt ügylet kölcsönügylet volt, melynek alapján az alperesek a bukottnak 500 millió K összegű kölcsönt adtak. Felperes a csődtömeggondnok, aki azon az alapon, hogy az alperesek a kényszeregyességi 40 °/o"os kvótát meghaladó juttatást kaptak, az ezt meghaladó összeg fizetésére perel. A felperes álláspontja szerint nem kölcsön, hanem adásvételi ügylet jött létre s ezt az alperesek utólagos nyilatkozattal kétszer is elismerték : a kényszeregyességi eljárás során a bukottal kötött megállapodásukban s a háztulajdonos által a bukott ellen a gyári helyiség bérére indított perben, amelyben az alperesek mint szavatosak kijelentették, hogy a gépek az ő tulajdonuk. A Kúria a címbeli álláspontnál fogva ezeket nem veszi figyelembe. ^ ^ p ^ mijím^ ^