Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)
134 Hiteljogi Döntvénytár. hó 15-én tartott közgyűlésnek az említett alapszabályi intézkedés megváltoztatására irányuló indítványt elvető közgyűlési határozatot támadó kereseti kérelem, mely lényegében szintén a fentebbiek szerint már megsemmisített közgyűlési határozat hatálytalanítását célozza, a jelzett döntés folytán tárgytalanná vált. Nem sért anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak a felperesek által panaszolt az a döntése sem, amely az 1927 szeptember hó 15-én tartott közgyűlésnek ama indítványt elvető határozatára vonatkozik, hogy az alapszabályokba vétessék fel oly intézkedés, melynélfogva a társulat tisztviselője igazgatósági taggá nem választható. Ugyanis a törvény az alapszabályokba ily intézkedés felvételét elő nem szabja ; mihez képest nem ütközik törvénybe a kérdéses indítvány mellőzése és így a vonatkozó közgyűlési határozat a Kt. 174. §-a értelmében meg nem támadható. = Ad II. A Kúriának ezt a döntését általánosítani olyan értelemben, hogy a közgyűlési határozatokat az is megtámadhatja, aki azok meghozatala után lett csak részvényes, nem szabad, mert a Kúria ilyet nem mondott ki, ami- magából az indokolásnak szövegéből is kitűnik, nem is szólva arról, hogy a Kúria ilyen, a részvényjog sarkalatos tételébe ütköző elvi álláspontot bizonyára kimondani nem akart. A 68,300/1914. I. M. számú rendelet 32. §-a alapján a cégbíróság a társaságot a törvény követelményeinek meg nem felelő alapszabályok módosítására hivatalból is tudvalévően felhívhatja. Ezen a megfontoláson alapszik nyilvánvalóan a Kúriának címbeli II. a. álláspontja. Ezt azért kellett kiemelnünk, mert a közölt határozattal kapcsolatban olyan helytelen közlemény jelent meg másutt, amely a szóbanlévő döntésnek minden más esetre is vonatkozó általános érvényt kívánt tulajdonítani. Szolgálati járandóságok csődben. 87. /. Az 191011920. M. E. sz. rendelet 22. §-ában foglalt kedvezmény nemcsak a két évi vagy ezt meghaladó szolgálat esetére jár a felmondási illetményekre, hanem egyfelől a rövidebb szolgálati idővel biró, másfelől a birói gyakorlaton alapuló jogszabály alapján, szolgálati időre tekintet nélkül, hathavi, illetve egy évi felmondási igény nyel biró alkalmazottak illetményeire is vonatkozik. —//. A bírói gyakorlaton alapuló jogszabály alapján a csődtömeg ellen érvényesített felmondási igény esetében vizsgálandó, hogy a vagyonbukott által elismert ilyen felmondási igény a bírói gyakorlat értelmében az alkalmazottat valóban megilleti-e?
