Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

Hiteljogi Döntvénytár. 101 e társas üzlet vagyonában és értékében testesül meg ; hogy dr. L. Miksa tanúnak a fellebbezési bíróság által elfogadott és e részben a felülvizsgálati kérelemben meg nem támadott vallomása szerint a felperesek az alperes óhajának megfelc lő és a tanú által is pártolt azt a megoldást, hogy adják ki az alperesnek az üzleti vagyonból az ő harmadát természetben, kivihetetlennek tartják ; hogy a társasági szerzó'dés 4. pontjának ama rendelkezéséhez képest, hogy a társaság cége csak az alperessel együttesen jegyezhető' érvényesen, az alperesnek ez a közreműködése a társulásnak lényeges feltétele volt ; hogy a peresfelek közt az üzlet-vitelét megnehezítő torzsalkodás a nem vitás tényállás szerint már a társasági szerződés megkötése idejében is fennállott, mégis ez a körülmény nem tartotta vissza a felpereseket attól, hogy az alperessel társasviszonyba ne lépjenek, sőt még attól sem, hogy 5 évi időtartamra az egyedüli és kizárólagos ügyvezetést reá bízzák, nyilván azért nem, mert már akkor is súlyt helyeztek arra, hogy az üzlet anyagi erejében az alperes örökrészének kivonásával meg ne gyengíttessék. A fennebbiekben adott helyzetnek és a társuláskor a felek által szemelőtt tartott ügyleti akaratnak és célnak ez a megfontolása a kir. Kúriát arra a meggyőződésre vezette, hogy, ha a felek között felmerült azok a különbözetek, amelyek folytán a felperesek az alperesnek a közkereseti társaság tagjai sorából való kizárását kérik, a fellebbezési bíróság által elfogadott tényállásnak megfelelnének is, a fennforgó körülmények közt nem szolgálhatnak jogszerű alapul az alperesnek a társaság tagjai sorából kizárására annál kevésbbé, mert a kérdéses különbözetek a felek közt elszámolás útján a felperesek érdekeinek sérelme nélkül elintézhetők abban a perben, amely köztük erre nézve nem vitásan folyamatban van. A kifejtettekből folyóan az alperesnek a szerződésszerű képviseleti jogtól való megfosztása sem volna jogszerű. Erre a társasviszony szerződési időtartamából még hátralévő rövidebb (10 hó) időre már azért sem áll fenn múlhatatlanul szükség, mert a felperesek ügyvédje által az alperes ügyvédjéhez intézett levél tartalmához képest ezidőszerint a kassza, a pénztár és üzlet kulcsai a felperesek birtokában vannak, és ugyanők az üzletvezetés gyakorlatában vannak, a felpereseknek az a válasziratbeli új előadása pedig, hogy az alperes a cég együttes jegyzését konokul megtagadja, a Pp. 535. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban figyelembe nem vehető. Ezeknélfogva — mellőzve a fennebbiek szerint elfoglalt jogi álláspont mellett méltatást nem igénylő egyéb alperesi felülvizsgálati panaszokat — a kir. Kúria az alperest kizárását