Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXII. kötet (Budapest, 1930)

98 Hiteljogi Döntvénytár. A felperes az elszámolás megejtése végett beborozott állapotban jelent meg az alperes lakásán és amikor az alperes a felperest e miatt részeges disznónak nevezte, a felperes az alperest egyéb jelzők kíséretében a k . . . a szóval illette és arcul ütötte ; az alperes ezen durva sértésért és bántalmazásért a felperest a szolgálatból rögtöni hatállyal elbocsájtotta. (Kúria 1929 jún. 11. P. II. 3862/1928. sz.) Indokok: A szerződést a fellebbezési bíróság helyesen minősítette akként, hogy az a peres felek között nem társas viszonyt, hanem szolgálati szerződést létesített. A kéményseprőipar az 1922. évi VII. tc. 14. §-ának 6. pontja értelmében az engedély alapján gyakorolható iparok közé tartozik, az ipar engedélyese és a vállalat tulajdonosa e'szerint az ipart az idézett törvény 7. §-a értelmében özvegyi jogon gyakorló alperes volt, felperes pedig a törvény 10. §-a, illetőleg az annak végrehajtása tárgyában kiadott 78,000/1923. K. M. sz. rendelet 15. és 20. §-ai értelmében szerződtetett üzletvezető, aki ebben a minőségében az üzlettulajdonosnak alkalmazottja még akkor is, ha jövedelme az üzlettulajdonosét esetleg meghaladja, avagy az üzlet bizonyos terheihez hozzájárulni köteles. Ezek a körülmények egymagukban a társas viszony létrehozására még egyébként sem alkalmasak, a munkaszemélyzet felett való rendelkezés pedig az üzletvezetőnek a feladata. Az alperest a felperes részéről ért sértés kimeríti az Ipartörvény 94. §-ának b) pontjában megjelölt rögtöni hatályú elbocsájtásra jogosító ok tényálladékát, mert a k . . . a kifejezés a legegyszerűbb társadalmi állásban lévő nővel szemben is mélyen lealázó és bántó, amit a tettlegesség mégcsak jelentékenyen fokoz. Ilyen durva bántalommal szemben az alkalmazott nem hivatkozhatik arra, hogy előzőleg a munkaadó őt is megsértette, amennyiben a munkaadó részéről felmerült sértés is, csak annak lehetne oka, hogy az alkalmazott a maga részéről éljen a szerződés felbontásának a jogával, de ha ezt nem gyakorolta, ebből még nem következik, hogy a sértés súlyosabb és fokozottabb viszonzására nyerjen jogot a nélkül, hogy e magatartásának törvényszerű következményei reá alkalmazhatók lennének. Annál kevésbbé mentesülhet pedig felperes cselekményének következményei alól, mert a munkaadótól nem tagadható meg az a jog, hogy alkalmazottját indokolt esetben megfeddje, és ha nem is tekinthető jogosnak az a mód, ahogy alperes ezt a jogát gyakorolta, a felek összetűzését maga után vonó megfeddésre a felperes minden esetre okot szolgáltatott, azzal, hogy az elszámolásra megkésve s beborozott állapotban jelent meg. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság,