Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljoyi Döntvénytár. 63 működésének főcélja és így végleges elhatározását ennek befejeztéig fenntarthatta joghátrány nélkül. Az e szerint jogszerű megtámadás sikerét továbbá az sem gátolhatja, ha a Sz. visszaéléseiből eredt károk keletkezésének ideje esetleg részben az elsőrendű felperes beltagi működésének idejére is esik, mert ez a szerződésnek megtévesztés folytán érvénytelenítése szempontjából közömbös. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság az A) jelű társasági és D) jelű adásvételi szerződések világos szövegének megfelelően és okszerűen minősítette az adásvételi szerződést a belépési megállapodásokkal oly mértékben kapcsolatosnak, hogy mindez ügyletek érvényessége lényegi egységüknél fogva csak egységesen dönthető el: a fellebbezési bíróság ítélete annyiban sem ütközik irányadó anyagi jogszabályba, hogy az A), B) és C) megállapodásokkal együtt a D) jelű adásvételi szerződés érvénytelenségét is megállapította. II. Ily állásfoglalás mellett az ügy sorsára közömbös, vájjon az adott esetben és körülmények közt a KT. 125. és 76. §-ai, valamint a 8 • . jelű társasági alapszerződés 6. p. követelményei bekövetkezte hiányában is érvénytelen-e az első-, harmad- és negyedrendű felperesekkel belépésük iránt létesült megállapodás, miért is a kir. Kúria e kérdés vizsgálatába nem is bocsátkozott. III. Mindezekhez képest a kir. Kúria az elsőrendű alperesnek a szerződések érvénytelenségét kimondó közbenszóló ítélet ellen irányuló felülvizsgálati kérelmét — az ily állásfoglalás mellett közömbös panaszok méltatásának mellőzésével — elutasította. Minthogy azonban a közbenszóló ítéletnek az ezek szerint helytálló döntésén felül, hogy adott esetben az eredeti állapot helyreállításának van helye, az a további rendelkezése, mellyel ez elvi állásfoglalásának folyományaként az ügy egy részét illetően véghatározatot is hozott, holott az elvi állásfoglalást meghaladó döntés a közbenszóló ítélet körén kívül esik : a kir. Kúria a vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével az előbbi állapotba visszahelyezés foganatbamenetelét célzó valamennyi igény felől való egységes döntést a fellebbezési bíróság ítéletében elrendelt további eljárásra hagyja fenn. Vétel: A fizetésben és átvételben késedelmes vevő rovására, de késedelmesen teljesített eladás 39. úgy tekintendő, hogy az eladó az áruval mint sajátjával rendelkezett s a vételtől elállt. (Kúria 4928 márc. 20. P. IV. 6186/1927. sz.)