Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár 57 ((egyhangúan)) meghozottnak van feltüntetve. Ezen felpereseknek a fennebbi határozatnak a Kt. 174. §-a értelmében való megtámadására irányuló kereseti joga ellen ily alapon emelt támadása az alperesnek tehát nem jogszerű. Ehhez képest a fellebbezési bíróság helyesen bocsátkozott a kereset érdemének elbírálásába. Kétségtelen, hogy a részvényes a közgyűlés mérlegén megállapító határozatát a Kt. 174. §-a alapján megtámadhatja, ha a jóváhagyott évi mérleg adatai helytelenek, illetőleg a mérleg összeállítása a törvény vagy az alapszabályoknak a törvénnyel nem ellentétes rendelkezésével ellenkezik. Ebből folyik, hogy a mérlegnek oly módon kell a vagyonállapotot feltüntető adatokat tartalmaznia, hogy a fennebb megjelölt szempontokból az ellenőrzés lehetséges legyen. Ezen ellenőrzési jog gyakorlása lehetőségét pedig az adja meg, hogy a részvényes a mérleg helyességének és törvényszerű összeállításának megbírálásához szükséges adatok tekintetében az évi rendes közgyűlés tere és célja, valamint a tárgy természete által megszabott korlátok közi a közgyűlésen a vezetőségtől felvilágosítást kérhessen és ezt a felvilágosítást a vezetőség abban a keretben, amelyben azáltal az üzleti érdek veszélyeztetve nincs, megadni is tartozik. Annak a kérdésnek a vizsgálatánál, hogy a fennforgó esetben a felperesi részvénykisebbség részéről a 2 • . alatti szerint előterjesztett kérdésekkel szemben a kellő felvilágosítás megadatolt-e, figyelembe veendő, hogy a kérdésben forgó 1924. évi vagyonmérleg külön megjelölt egyes telelei iránt a KT. 199. §-ában előírt követelmények szempontjából feltett kérdéseknek egy részére a közgyűlési jegyzőkönyv szerint a vezetőség által adolt felvilágosítás egyáltalán ki nem terjeszkedett és hogy ebben az irányban az alperes a perben maga sem védekezett valamely figyelembe vehető ok előadásával azzal, hogy azokra nézve a felvilágosílásadás üzleti érdekbe ütközött volna, amennyiben az alperes a felperesek által csupán a keresetben érvényesített azon kérdéssel szemben látta fennforogni az üzleti érdek veszélyeztetését, amely annak a körülménynek a felderítésére irányult, hogy a nyereség- és veszteségszámlán felveti gyártási számla egyenlegösszege micsoda bruttó bevétel és arra felmerült kiadások egybevetéséből állolt elő. Figyelembe veendő továbbá, hogy a vagyonmérleg azon tételét illetően, amely szerint az adósok az áruk összevontan egy összegben vétettek fel, a két különböző vagyontárgy külön érlékösszege megjelölése iránt a közgyűlésen eredmény nélkül nyilvánítóit kérelem indokoltságát a vezetőség maga is elismerte azzal, hogy a cégbírósághoz beterjeszteti évi mérlegben a két vagyontárgyat már külön-külön értékelve tüntette lel.