Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

IV Tárta lomm utató. La » odáig, hogy korábbi munkakörétől teljesen eltérő, annak színvonalánál lényegesen alacsonyabb olyan alkalmaztatást fogadjon el, amely megaláztatásával járna 147 A gyáros a munkás béréből óvadék fejében nem tarthat vissza 71. I. kikötés alapján sem, mert ez az 1884 : XVII. tc. III. fejezetének rendelkezéseibe ütközik. — II. A munkás felmondás nélkül elbocsátható, ha a munkát nem az előírt módon végzi vagy a munkaidőt be nem tartja .... 12] b) Fizetésemelés! (átértékiési) igény: A munkaadó üzemének megnagyobbodása s az alkalmazott teendőinek ennélfogva megnövekedése 25. I. nem adnak jogot a kikötöttnél magasabb fizetés követelésére. — II. Az alkalmazott szerződésszerű illetményeinek felemelését egyoldalúan nem követelheti s ha magát kellően díjazottnak nem tartja, csak a szolgálati viszonyt megszüntetheti s utólag sem érvényesíthet igényt arra, hogy a munkaadó a már eltelt szolgálati időre illetményeit visszamenően magasabb javadalmazással pótolja 40 c) Remuneráció: A remuneráció a szolgálatadó tetszésétől függő jutalomszerű juttatás lévén, 88. ha a munkaadó 12 éven át minden évben nyújtott is remunerációt az illető alkalmazottnak, nem kötelezhető, hogy, mérlege veszteséggel zárulván, a felmondási időre remunerációt adjon, még ha egyes tisztviselőknek juttatott is ilyet 146 d) Végkielégítés : A végkielégítés, valamint nyugdíjigényről való lemondás nem támadható meg 23. azon az alapon, hogy a munkaadó az alkalmazottat rögtöni hatállyal elbocsátotta, ellene büntető feljelentést is tett, de utóbb, miután az alkalmazott nyilatkozatban a büntetendő cseleményt beismerte és igényéről lemondott, a feljelentést visszavonta. De az alkalmazott bizonyíthatja, hogy a feljelentés valóban alaptalan lett volna 36 (Végkielégítés» értelmezése. 24. A munkaadó által felajánlott végkielégítés nem tekinthető az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 9. §-ában említett, szorosan vett végkielégítésnek, hanem a szolgálati viszony megszűnéséből az alkalmazottat illető összes igények kielégítésére szolgáló juttatásnak, ha a körülményekből ez a szándék ismerhető fel 38 e) illetmények kielégítése csődben: Az alkalmazott mely illetményei minősíthetők az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 22. §-a alapján tömegtartozásnak? 19. Csak az e rendelet alapján támasztható követelések, nem pedig a kedvezőbb külön szerződésen alapuló illetmények 28 f) Nyugdíj; nyugdíj- és kegydíjátértékelés: Nyugdíjátértékelés, ha az alkalmazott nyugdíjazásakor és 1914 július 1-én más-más nyugdíjszabályzat volt érvényben. 16. A későbbi nyugdíjszabályzatnak a koronaromlással kapcsolatos összegszerű megállapításai figyelembe nem vehetők, ellenben a nyugdíj megállapításának a járandóság összegére kiható feltételeit és módját szabályozó rendelkezések alkalmazandók 22 A részvénytársaság nem tartozik felelősséggel a tulajdonában