Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 eddigi alkalmaztatásának megszűnése alkalmából akkor írta, ami­kor a felperesnek a kiválása folytán előálló összes anyagi igé­nyeit is szükségképpen rendezendŐk voltak és hogy az A) alatti­ban felajánlott összeg a felperesnek tényleg szolgálati ideje után járó és az 1910 1920. számú rendeletlel megszabott végkielégí­tést szembetűnően és csaknem hatszorosan meghaladta és erő­sen megközelítette azt az összeget is, mely felperest felmondási illetmények és végkielégítés címén a fennálló törvényes rendel­kezések szerint együttesen megillette, a fellebbezési bíróság az iratok tarlalmának teljesen megfelelően és az egyértelmű tanú­vallomásokra is tekintettel, a józan okszerűség követelményeivel egyezően vonla le azt a ténybeli következtetést, hogy alperes A) alatti levelében az ott megjelölt összeget nem az 1910/1920. sz. rendelet 9. §-ában említett szorosan vett végkielégítés, hanem felperesnek a szolgálali viszony megszűnéséből eredő, minden­nemű összes igényeinek teljes kiegyenlítéséül ajánjolta fel és pedig a felperes által is felismerhetőleg, annál is inkább, mert jogszabály az is, hogy az ajándékozás rendszerint nem vélelmez­hető és esak akkor állapítható meg, ha erre a fél határozott nyilatkozatai, avagy félre nem érthető tettei alapot adnak. A sikerrel meg nem támadható tényállás mellett pedig az a szabály is figyelembe veendő, hogy másnak nyilvánvaló téve­déséből senki jogokat nem származtathat és ezt a maga előnyére ki nem használhatja, ami a jelen esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy felperes az A) alatti levélnek nem jogtudó egyéntől eredő szövege főként az abban tévesen használt «végkielégílés» kifeje­zés dacára szolgálali viszonyának megszűnte révén alperestől többet semmi eselre sem kövelelhet, mint amennyit javára az érvény­ben álló jogszabályok általában rendelnek. Minthogy pedig az nem is volt vitás, hogy felperesnek igaz­gatói állásánál fogva 1 évi felmondás járt és hogy a felmondási idő beszámításával 0 évi 3 havi szolgálati ideje volt, az ennek megfelelő összes illetményeket pedig részint alperes még a per előtt kifizette, részint a fellebbezési bíróság már megítélte : felperest az ezeket meghaladó követelésével a fellebbezési bíróság törvény­szerűen utasította el és felperesnek e döntést támadó felülvizsgá­lati panaszai alaptalanok. Szolgálati szerződés : A munkaadó üzemének meg­nagyobbodása s az alkalmazott teendőinek ennél­fogva megnövekedése 25. /. nem adnak jogot a kikötöttnél magasabb fizetés követelésére. — II. Az alkalmazott szerződés-

Next

/
Thumbnails
Contents