Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 17 nyiségben s változatlanul, vagyis nem idegen borral keverve fejtette le hordóiba s azok jelenleg is megvannak. A felperes tehát az általa át nem vett 3753 liter bor vételárának visszatérítését jogszerűen nem kövelelheti, hanem — mivel az alperes az ügylettől el nem állott s a felperestől az ügylet teljesítését követeli — tartozik ezt a 3753 liter bort átvenni s a vételárat megfizetni. = A címbeli álláspontot aggályosnak tarijuk. Az eladó vevő által saját tartályában átvett és lepecsételi árut azon tartályokból a vevő hozzájárulása nélkül nem veheti ki s azon nem végezhet műveleteket. Ha az áru megromlásnak van kitéve, de e nélkül is, az eladó a vételár megfizetésével késedelmes vevő terhére a K. T. 352. §-a szerint, eladhalja és egyúttal a kár megtérítését követelheti. V. ö. K. T. 347. §-a 2. hek. is. Vétel: Cséplőkészlet minőségi kifogásolása hat hó s elállás további három hó eltelte után 11. nem elkésett, mert eladó nem közölte, hogy a hegesztés mellett a motorfej meg van repedve s a felek ennek kicserélésére nézve tárgyalásokat folytattak. _ . (Kúria 1928 jan. 25. P. VII. 6521/1927. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomásainak egybevetése s a Pp. 270. §-a szerinti mérlegelése alapján jogszabál}sértés nélkül állapította meg ítéletében azt, hogy a felperes az alperestől vett cséplőkészlet motorfejének repedt voltáról az iy23-iki cséplés idején tudomást nem szerzett. E megállapítás helyessége tekintetében az ítéleli indokolás nem iratellenesen hivatkozik Sz. József tanú vallomására, mert e tanú vallomásában nincs adat arra, hogy a tanú az 1923. évben végzett cséplés idején vagy akár egyébkor is közölte volna a felperessel, hogy a motorfej a hegesztés mellett meg van repedve. A fentiek szerint irányadó ilyen tényállás melleit a fellebbezési bíróságnak az ítélethozatalt megelőzően kelt 16. sorszámú végzésében foglalt az a kilétei, hogy a motorfej repedt voltát Sz. József a felperessel 1923. év nyarán közölte, nyilván téves. E szerint nem állhat meg az alperesnek az a felülvizsgálati érvelése, hogy a felperes az 1923. évi szeptember 15-én és november 15-én létesült 3 V. és 5 7. alatti póimegállapodásokat a motorfej repedt voltának ismeretében létesítette s a vételtől már ez okból sem állhat el, mert a felperes ;iz irányadó lényállás szerint 1923-ban még nem tudott a motor fenli hiányáról. A fellebbezési bíróság ítéletének erre vonatkozó indokaiból helyesen alkalmazta a jelen eseire a K. T. 350. § át és ez alapon jogszabálysértés nélkül is foglalta el ítéletében azt a jogi állásHiteljogi Döntvénytár. XXI. 2