Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hitidjoyi Döntvénytár. 147 Szolgálati szerződés: Azonnali elbocsátásra nem jogosít, 89. /. ha a vétlensége igazolására felhívott alkalmazott ennek nem tesz eleget, mert ez a kötelességteljesítés makacs megtagadásának jogi szempontja alá nem vonható. — //. Az elbocsátás után újabb elbocsátási okokat is érvényesíthet a munkaadó, amikor kellő gondosság ellenére nem tudhatott a későbben tudomására jutott tényekről. — III. A határozott idő előtt jogos ok nélkül elbocsátott alkalmazott kárcsökkentő kötelezettsége nem terjed odáig, hogy korábbi munkakörétől teljesen eltérő, annak színvonalánál lényegesen alacsonyabb olyan alkalmaztatást fogadjon el, amely megaláztatásával járna. (Kúria 1928 nov. 3. P. II. 3311/1928. sz.) ^ Indokok: Téves alperesnek az az érvelése, amely szerint a felperes jogellenes magatartásával okot szolgáltatott azonnali elbocsátására azzal, hogy a 13. alatti alperesi felhívásnak meg nem felelt és 1924 december 10-én alperes budapesti központi irodájában meg nem jelent, mert a 16. alatti alperesi levél a felperes engedetlenségéből az azonnali elbocsátásra okot nem merít; de ettől eltekintve a 13. alattiból kitűnőleg a felperesi vétlenség igazolása nyilván nem alperes, hanem a munkavállaló felperes érdekéi szolgáló felhívás volt, aminek nem teljesítése nem járt az alperes üzleti érdekeinek a sérelmével. E szerint nem lehet szó az adott esetben a felperes terhére oly engedetlenségről, amely az ipartörvény 94. §. b) pontjába ütköző kötelességteljesítés makacs megtagadásának a jogi szempontja alá lenne vonható. E mellett nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy felperes a vonatkozó alperesi levél késői kézhezvételéről is említést tesz. Ami már most az 1925 januárius 11-én kelt 47. alatti alperesi levélben foglalt és időközben tudomására jutott elbocsátási okokat illeti, amelyek alapján a fentiek szerint már korábban megtörtént elbocsátást alperes fenntartotta : alaptalan ugyan a felperesnek az az érvelése, amely szerint elbocsátása után újabb elbocsátási okokat a szolgálatadó nem érvényesíthet ellene, mert az állandóan követett bírói joggyakorlat szerint oly esetben, amidőn a munkaadó kellő gondosság mellett nem tudhatott oly tényekről, amelyek a munkavállaló azonnali hatályú elbocsátásának jogos 10*