Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hitel]ogi Döntvénytár 143 Indokok: Az anyagi jog szerint, ha a szerződő fél szerződéses kölelezettségét vétkesen megszegi és ebből a másik félnek kára támad, a másik íél kárának megtérítését követelheti a nélkül, hogy a szerződéstől elállana vagy a szerződéshez ragaszkodás mellett a kártérítéshez való jogát legalább is fenntartaná. Ezzel az anyagi jogi szabállyal elíentétes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja és az ebből folyó az a döntése, hogy a felperes az alperesnek a keresetben megjelölt egyes szerződésellenes cselekményei miatt kártérítést abból az okból nem követelhet, mert e cselekmények ((következményeit a maga részéről le nem vonta», hanem a szerződést betartotta és ahhoz ragaszkodott. Átértékelés az államvasutakkal szemben: Hamis fuvarlevélmásodpéldányok ellenében a szállítmány kiadásával 86. keletkezett károkozás sem személyt érő vétlen károkozásnak, sem személyt érő tiltott cselekménynek nem tekinthető és így átértékelésnek helye nincs. (Kúria 1928 szepl. 23. P IV. 5174/1925. sz.) Indokok: Nem helytálló felperesnek az 1928 : Xlí. te. 7. §. 3. pontjára alapított, e törvény 6. §-ában foglalt rendelkezés nem aíkalmazhatására vonatkozó érvelése, mert az e részben meg nem támadott ténymegállapítás alapulvételével a hét vágón mák vételárának hamis fuvarlevélmásodpéldányok ellenében történt átvételével keletkezett károkozás sem személyt, a felperest éro vétlen károkozásnak nem minősül; sem pedig személyt — felperest — érő tiltott cselekmény miatt keletkezett kártérítés címén alapuló pénztartozásnak nem tekinthető. A fellebbezési bíróság ítélete tehát a kifejlettek szerint a kereset főtárgyát illetően az időközben életbelépett és az életbelépéskor az eljárás bármely szakában folyamatban levő ügyekben is alkalmazandó 1928 : XII. tc.-ben írt fenti jogszabályokkal ellenkezik : ennélfogva e tekintetben az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a fellebbezési bíróság ítélete vonatkozó részének megváliozlatásával a rendelkező rész értelmében kellett határozni. Minthogy az alperes felülvizsgálati kérelme csak az időközben életbelépett 1928: XII. tc. fennebb hivatkozott rendelkezései folytán vált sikeressé, a Pp. 543., 508. és 426. §-ai értelmében a mindháromfokú eljárási költséget a peresfelek közölt kölcsönösen meg kellett szüntetni.