Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

122 Hiteljogi Döntvénytár. csoporlonkint felváltva engedélyezhető; ezekre tekintettel a munkabéri e szerződésnek a munka abbanhagyását és a gyártelep elhagyását megtiltó fenntebb idézett kikötései indokoltak és minthogy ezek sem a törvényes szabályokba, sem a jó erkölcsökbe nem ütköznek, a szerződő felekre kötelezők. Abból a körülményből, hogy felperesek állításaik szerint az előző években a karácsonyi ünnepek alatt nem dolgoztak és hazamehettek, — nem vonható az a következtetés, hogy az 1924 aug. 24-én kötött B) alatti szerződésbe — amely a községi elöljáróság előtt állíttatott ki és az arra vezetett záradék szerint a szerződő felek előtt felolvastatott és megmagyaráz! alott — az idézett kikötés nem a szerződő felek tudtával és beleegyezésével foglaltatott volna a szerződésbe. Okszerűen nem vonható következtetés a kikötés hatálytalanságára vagy a szerződő feleknek az írásba foglalt szerződéssel ellenkező megállapodására abból sem, hogy a gyár vezetői a karácsonyi ünnepek elolt egy hétlel magasabb munkabér Ígéretével és egyéb kedvezményekkel igyekeztek felpereseket az ünnepek alatt a munka folytatására reá bírni; mert ez csak azt mutatja, hogy alperes áldozattal is békés úton kívánta az ügyet elintézni. Nem sértett ennélfogva a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt, amikor felpereseket az 1924 december 27-től 1928 február 27-ig terjedő időre járó munkabér és természetbeni illetmények iránt támasztott követelésével elutasította; felpereseknek e miatt emelt panasza tehát alaptalan. Hasonlóképpen alaptalan alperesek is a miatt emelt panasza, hogy a fellebbezési bíróság a felperesek munkabérének 10%-ból alakított és visszatartott óvadék összegeket jogszabálysértéssel ítélte meg; mert a gyáros és a munkások közötti viszony csakis az 1884: XVII. tc. 111. fejezetében megszabott korlátok között képezheti szabad egyezkedés tárgyát; az idézett törvény 118. § a értelmében a gyáros köteles munkásainak bérét készpénzben kifizetni, abból levonások csak a 118. és 120. §-okban megjelölt munkásjóléti célokra eszközölhetők; az a kikötés tehát, hogy a felperesek béréből 10% óvadék fejében visszatartassék — amely a munkaadó részére biztosíték gyanánt szolgál — az idézett törvény rendelkezésébe ütközik és mint ilyen hatálytalan. Törvényes felelősség: Nem állapítható meg az államkincstár terhére eljárt köztisztviselőkért, 72. ha ezek hatásköre a kincstár nevében való kötelemvállalásra ki nem terjedt s utalványozással s vagyonkezeléssel megbízva nem voltak.