Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Dötvénytár. 117 pénzellenértékében határozták meg, amelyre nézve különben a kukorica meg nem felelő volta esetén már az A) alatti okirat is rendelkezést tartalmaz. A másodrendű alperesnek ezzel ellenkező, nevezetesen arra alapított érvelése, hogy a B) alatti okiratban foglalt megállapodással újítás jött létre, annál kevésbbé jöhet figyelembe, mert eltekintve attól, hogy a kötelem jogalapjának megváltoztatása nélkül újításról szó nem lehet, magábanvéve az újítás sem érinti a jótállónak az alapügyletért vállalt kezesi kötelezettségét, amennyiben az új követelés a régit a szolgáltatás terjedelme tekintetében meg nem haladja. Ehhez képest jogszerű a másodrendű alperesnek kezességvállalása alapján a főadós kötelezettségének értékét meg nem haladó terjedelemben akként történt marasztalása, hogy vagy a 30.000,000 K értékű kukorica hátralékot természetben szállíttassa vagy annak a főadóst terhelő ezt az egyenértékét fizesse meg. Ennélfogva a másodrendű alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. Alkuszdíj: Nem jár, ha utóbb az ügyletet meg is köti, akinek az alkusz az ügyletet ajánlotta, 67. feltéve, hogy akkor, amikor előbbi kijelentette, hogy a vételre ajánlott dolog neki nem felel meg, az alkusznak további megbízást nem adott és az alkusz további tevékenységet nem fejtett ki. (Kúria 1928 jún. 19. P. VII. 8396/1927. sz.) Indokok: A felperes eskü alatti kihallgatása,alkalmával maga azt vallotta, hogy az alperes vele 1924 november havában tekintette meg a Károly-körút 12. sz. házat, amikor is az alperes kijelentette, bogy a ház neki meg nem felel s ezzel elváltak s az alperes a felperesnek semmi további megbízást nem adott. Ezzel a ténnyel szemben a felperes által bizonyítani kívánt tényállítások a kir. Kúria megítélése szerint sem bírnak befolyással a per eldöntésére, a fellebbezési bíróság tehát a további bizonyítást jogszabálysértés nélkül mellőzte. A fellebbezési bíróság az ítéletében előadott indokok alapján helyesen állapította meg azt, hogy az adásvételi ügylet a felperes tevékenységével nem áll oly okozati összefüggésben, hogy az ügylet létrejötte e tevékenység eredményének volna tekinthető és hogy az alperes részéről a felperes kijátszására irányuló szándék fenn nem forog. Ez alapoji nem sérté az anyagi jogot sem a fellebbezési bíróságnak a felperest alkuszdíj iránti keresetével elutasító döntése.