Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

108 Hiteljogi Döntvénytár. Ezekből folyóan semmi elfogadható alap nincs annak a feltevésére, hogy a peres felek ügyleti akarata a szóban lévő megállapodás létesítése alkalmával olyan magasra szökő búza ár alakulás alapulvételére irányult volna, mint amilyent csak az akkori gazdasági viszonyoknak rendkívüli, de előre nem láthatott abnormitása idézett fel, és amit a megállapodásnak fent kiemelt, nem vitás, határozottan megjelölt célja, legalább részben ki is zárt; és éppen erre a határozottan megjelölt célra tekintettel különösen is ki van zárva az, hogy a felek ügyleti akarata a hitelező alperest a koronaértékcsökkenéséből érthető károsodást meghaladó vagyoni előny juttatására is irányulhatott volna az eladó alperes részére. A kifejezetten csak a korona további romlásából a hitelező alperest, mint eladót érhető kár elhárítását célzó, de semmiesetre sem ezen felül részére ezt a károsodást még meg is haladó valamely vagyoni előnyt biztosítani kívánó, ez a kikölés tehát nem vehető a felperes által érvényesíteni kívánt szószerinli értelmezéssel alapul a fent kiemelt perdöntő jogvita elbírálásánál, hanem arra az álláspontra kell helyezkedni, amelyen a peres felek a szóbanlévő megállapodást — a meghatározott cél kiemelésével — valóságos ügyleti szándékoknak megfelelően megkötötték. Ugyanilyen jogi álláspontra helyezkedett a kir. Kúria a P. VII. 6109/1925. és P. VII. 8721/1927. szám alatt azokban a perekben hozóit ítéleteiben is, amely perekben a peres feleknek lényegileg ugyanezen időben és körülmények között létesített megállapodását nem szószérinti értelmében, hanem valóságos ügyleti akaratuknak megfelelően vette a per elbírálásánál alapul. A peres feleknek a fenti megállapodásuk létesítésénél volt valóságos ügyleti szándékát és a megállapodással elérni kívánt, és világosan ki is fejezett célt tartva szem előtt, a lényegesen megváltozott gazdasági viszonyoknak figyelembe vétele mellett a kir. Kúria jogi álláspontja az, hogy a peres kérdés elbírálásánál a felperes állal a megállapodás értelmében búzaértékben fizetendő félvételár egyes részletei összegének meghatározásánál nem a tényleg fennálló búzaárakat, hanem az egyes részletösszegeknek a mindenkori esedékességi időre a zürichi koronajegyzés szerint valorizált értékét kell számításba venni; vagyis a felperes a búzaértékben fizetendő félvételár egyes részleteinek esedékessége idején, mindenkor annyi koronát tartozott a megállapodás értelmében fizetni az alperesnek, amennyinek ezek az eredetileg meghatározott részletösszegek a mindenkori esedékesség idején volt zürichi koronaárfolyamjegyzés számításba vételével akkor tényleg megfeleltek. Ezek az ekként valorizáltan számítandó részlelösszegek és járulékai nevezetesen a most még nem tisztázott kamatok, költ-