Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)
Hiteljogi Döntvénytár. értelmében úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés euybehivására vonatkozó hirdetmény közzétételi határideje csak legalább történik nyolc nappal a közgyűlés előtt, de adott esetben e közzététel e nyolc napnál jóval megelőzőleg is történhet és hogy ennek folytán e közzétételi nap csak a részvényeknek alapszabályszerűen, a részvénytársaság pénztáránál Budapesten vagy e hirdetményben e célra kijelölt helyeken való letételére szóló határidő végpontja, azaz a közgyűlés megtartására kitűzött határnap előtt levő három nap kezdete közt fennforgó időköz a felperes es az alperesek között méltányosan, azaz egymásközöft egyenlő arányban osztassék meg. továbbá, hogy" az alpereseknek a rendelkező részben meghatározott kötelezettségének teljesítése — ennek semmiféle halasztást nem tűrő tartalmánál fogva a felperessel szemben fennálló anyagjogi következményeken felül még megfelelő, a részvények értékéhez viszonyítottan az 1912 : LIV. tc. 4? í-ában foglalt rendelkezés hasonlatosságára nem a végrehajtás elrendeio végzésben, hanem a kötelezettséget megállapító jelen határozatában meghatározott pénzbírsággal is biztosíttassék. az alpereseknek a rendelkező rész értelmében pénzbírság terhe alatt való kötelezése indokolt. A kifejtettekből következik, hogy a fellebbezési bíróságnak mindezzel ellentétes jogi álláspontja és ennek foiyamányaként a felperes keresetével elutasító döntése az irányadó anyagi jogszabályokba ütközik, következésképpen a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a rendelkező rész értelmében határozni kellett. A felülvizsgálati kérelemben felhozott egyéb panaszpont a kifejtett álláspont mellett közömbös, ez okból annak érdemi méltatását mellőzni kellett. = Llii közjó érdekében* e. cikket a főlapban. A Kúria ítéletében kifejtett elvi álláspont na?y jelentőségénél fogva, mert ez eltér az alsobiróságok általunk is helyesnek tartott álláspontjától, az alsőbíróságí ítéleteket is közöljük ez esetben. Kezesség: Ha a hitelező a behajtást a kikötés szerint előbb az adósokkal szemben tartozik megkísérelni, kényszeregyesség eseteben 52. /. nem elegendő a bejelentés, hanem a hitelező tartozik a követelés kifogásolt fennállása és valódisága céljából a ke. rendelet 93. z-ának 3. bekezdésében emiitett pert lefolytatni. — //. Az adósok ellen lefolyt kényszeregyességi eljárás magában nem