Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiicljoijt Döntvénytár. 67 r.-t. arányszáma irányadó és az 1923 dec. hó 1-én nyugdíjazott felperes illetményeinek átértékelésénél a nyugdíj alapjául beszámítható illetmény gyanánt azt az összeget kell számításba venni, melyet ilyen címen alperesnél a felperes utoljára betöltött állásához és munkaköréhez hasonló állást és munkaköri betöltő és ugyanannyi szolgálati idővel rendelkező alkalmazottak az 1914. évben kaptak. Minthogy azonban erre nézve a fellebbezési bíróság tényállást meg nem állapított, e nélkül pedig az ügynek ez a része végeldöntésre nem alkalmas: ennélfogva e részében a fellebbezési bíróság ítéletét a Pp. 543. §-a alapján szintén fel kellett oldani. Az 1926: XVI. tcikk 14. §-a értelmében a felhívott törvény szerinti átértékelés csak 1925 augusztus l-ig hat vissza, a keresetindítástól eddig az időpontig a bírói gyakorlat szerint járó nyugdíj mértéke pedig az id. t. 11. §-a alapján bírói megállapítás tárgya. Minthogy a fellebbezési bíróság által megállapított összeget a felperes szolgálati idejére, állására, betegségére, valamint alperes vagyoni viszonyaira tekintettel a kir. Kúria is megfelelőnek találta: alperest ezt támadó csatlakozási kérelmével elutasította. Valorizálás üzletátuevő ellen 41. követelhető azon az alapon, hogy az üzletátvevő ugyanazt az összeget tartozik a hitelezőnek megfizetni, amelyet az üzletátruházó. (Kúria 1927 márc. 15. P. Víí. 4494/1926. sz.) indokok: A Pp. 534. §. szerint irányadó tényállásból a fellebbezési bíróság az ítéletében előadott indokok alapján helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy az alperes és a H. F. r.-t. cég közt üzletátruházás jött létre. Ez alapon az 1908: LVII. tc.-ben foglalt anyagjogi szabály helyes alkalmazásával anyagjogi szabálysértés nélkül állapította meg a fellebbezési bíróság alperesnek az üzletet átruházó tartozásáért való felelősségét. A 31. sorszám alatt csatolt P. VIII. 3865/56/1925. számú kir. Kúriai ítélettel az üzletátruházó H. F. r.-t. jogerősen 1918 december 21-iki értékű 16,033 K tőke s ennek 1918 december 21-től járó 5% kamatai megfizetésére köteleztetett a felperes javára. Minlhogy pedig a fennthivatkozott 1908: LVII. tc. 1. §-ának azon rendelkezéséből, hogy az üzletátvevő felelős az üzletátruházó kötelezettségeiért, az átruházó felelőssége azonban .érintetlen marad, az következik, hogy az üzletátvevő, az üzletálruházó tartozási*