Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár hetőséget, amely a panaszlott cégével szemben fennforog. Nem befolyásolja a jogi helyzetet az sem, hogy panaszos cég 4925 december havában a J. és k. részvénytársasággal az utóbbiban való beolvadással egyesült, továbbá, hogy az egyesült társaság új cég szövegében az «előbb S. és társa» toldat elő nem fordul, mert a panaszos cége még törölve nincs, és mert az egyesülés folytán a panaszos cég jogaiba lépett: M. k. és j. részvénytársaság a panaszos előterjesztéseihez csatlakozva azzal egyértelműen előterjesztette, hogy az előbb S. és társa cégtoldatot használni kívánja és annak a cég szövegébe való belefoglalása csupán a panaszlott cégével való összetévesztés kikerülése végett mellőztetett addig, amíg panaszlott a jogosulatlan cégtoldat használatától eliillatik. Ezek alapján e helyütt elbírálandó kérdés keretén kívül eső egyéb jogviták méltatásának mellőzésével meg kellett állapítani, hogy a panaszolt cégloldat használata folytán a KT. 17. §-ába ütköző cégbitorlás esete fennforog, annyival inkább, mert panaszos a kérdéses cégtoldat használatához való jogát a k-i cégtől időbeli korlátozás nélkül szerezte meg és így panaszlottat a cégbitorlástól a KT. 21. § ban meghatározott jogkövetkezmény terhével eltiltani és ugyanőt a 68,300/1914. I. M. számú rendelet 20. §-a alapján mind a három fokú eljárás egy összegben megállapított költsége fizetésére kötelezni kellett. Ezzel szemben a jogosulatlanul használt cégtoldat hivatalból leendő törlése iránt előterjesztett szankció alkalmazásának a kir. Kúria helyét nem látta. Panaszlottat a fennforgó cégbitorlás körül nagyobbfokú vétkesség nem terheli, ezért az ezen határozat hírlapi közzételének elrendelése iránt előterjesztett kérelem teljesíthető nem volt, miért is a felíölyamodás vonatkozó része el volt utasítandó. = A határozatot nem tartjuk helyesnek, mert az egyesülés a beolvasztott panaszos részvénytársaság megszűnésével jár, az egyesülés bejegyzésének időpontjában, tekintet nélkül arra, hogy a beolvasztott részvén)társaság cége per nefas bejegyezve maradt. Ebből folwk, hogy a cég már nem létezik jogi értelemben. — A beolvasztod részvénytársaság a cégloldat használatához való jogot, amely a beolvasziott részvén\társaságot saját cégére nézve illette meg, az egyesüléssel nem szerezte meg a maga cégére nézve. Semmi esetre sem leheléit azonban a kérdést annak a külíöldi cégnek perbenállása nélkül, amely cégtől a panaszos és panaszlott jogát származtatja, vagy legalább is a panaszos és panaszlott egymással szemben való perre utasítása nélkül elbírálni. Cégvezető aláírása 34. a cégre utaló toldat nélkül is a céget kötelezL (Kúria 1927 márc. 9. P. VII. 4550/1926. sz.)