Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. rius jogkörébe volt utalva, ebben a jogkörben érintett kedvezményes beszámítást azonban az igazgatóság azzal a tényével, hogy a* felperes özvegy kérése folytán a C) alatti irattal nem nyugdíjat, hanem csak kegydíjat folyósított, nyilvánvalóan megtagadta. Ily tényállás és jogi álláspont mellett tehát a fellebbezési bíróság az anyagjogi jogszabályok megsértése nélkül utasította el felperest az özvegyi nyugdíjjogosultság megállapítása iránt indított keresetével. Megáll azonban felperes átértékelési keresete a kegydíj, mint második kereseti jogalap figyelembe vétele mellett. Alperes r.-t. ugyanis a most említett C) alatti okiratban a felperes részére már 1917 okt, 13-án évi 200 K kegydíjat állapított meg, amelyet aztán az 1920 június 30-án kelt X) alatti irattal évi 300 K-ra (havi 25 K-ra) emelte fel, s ezt a kegydíjat rendszeresen fizette. Habár a kegydíj keletkezésére nézve nem azonos jogi természetű a nyugdíjjal, mert a kegydíj az előrebocsátott ítéleti tényállás szerint nem a nyugdíjszabályzalon alapul, hanem az alperes r.-t. által önkéntesen vállalt szolgáltatás, de mert alperes ezt a kegydíjat is a teljesített szolgálatokra tekintettel a megélhetés biztosításának célzatával állapította meg és ezt a kötelezettségét az alperes r.-t. huzamos időn át rendszeresen teljesítette, az 1926. évi XVI. Ic. 24. §-a alapján alkalmazandó, ennek a törvénynek 1. §-a értelmében a nyugdíjtermészetű kegydíj átértékelésének helye van. Alperes r.-t. közforgalmú vasút, az 1926: XVÍ. tc. 2. §. 2. bekezdésében említett rendelet még nem jelent meg; így a törvény 11. §-a értelmében itt bírói átértékelésnek van helye. Tekintettel felperesnek a szegénységi bizonyítványból kitűnő vagyontalanságára, másfelől arra, hogy a 300 K még teljes aranyértékben sem közelíti meg a létminimumot, a kir. Kúria a felhívott 11. §. utolsó bekezdésében foglalt anyagjogi rendelkezés szem előtt tartásával, felperes havi kegydíját a Pp. 271. §-a alapján méltányosan 23 pengőre emelte föl és pedig a kir. Kúria gyakorlatának megfelelőleg csak a kereset beadásának havától (1925 május 1-től) kezdve. Nyugdíjdtértékelés 26. /. Átvállalt nyugdíjtartozásokra is kiterjed az 1926: XVI. tc. 1. §-ának az átértékelésre vonatkozó kötelező rendelkezése. — //. Az átértékelten megítélt nyugdíj összegébe az időközben nyújtott kegyadományok betudhatok. — ///. Az egyes időpontokban adott ezen rendkívüli segélyek mindenkor csupán az